A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Művészettörténet, iparművészet - P. Szalay Emőke: XV–XVII. századi kelyhek a kárpátaljai református gyülekezetben

Kassai kehely? Kiemelt figyelemre tarthat számot a benei gyülekezet kelyhe, amely a gótikus stílus leghatározottabb jegyeit viseli magán. A hatkaréjos talp függőleges sávja kereszt alakban áttört, nóduszát csúcsíves, mérmüves fülkék alkotják liliomos záródással, közöttük kis fiatornyok emelkednek támpillérekkel. Alul háromszög alakú vésett díszü lemezek zárják a fülkéket. A szár felső részén négyzetlapokon vésett díszítésű alapban négyszirmú virág. Az erősen öblösödö, jellegzetes, alacsony kuppa áttört pikkelyes kuppakosárban ül

4 (Tárgyjegyzék 2., 2-3. kép). A nódusz fülkéiből láthatóan eltávolítottak valamit. Erről Lehoczky Tivadarnak, Bereg megye XIX. századi monográfusának tudomása volt, ezt írta: „A templom több régi és díszes művezetű drágaságokkal bír: ilyenek egy reformáció előtti korból származó, arannyal befuttatott, régi talpas ezüst ostyatartó (ciborium), melynek fogójánál a tizenkét apostol párosával, tiszta aranyból öntve volt hat fülkeszerű üregbe helyezve, melyek azonban most már hiányoznak. " Mi úgy véljük, a magyarázatot a fentebb elmondottak adják, azaz tudatosan távolították el az apostolokat ábrázoló szobrocskákat, így tették alkalmassá a református úrvacsora kiszolgáltatására. A visszafogottságában is szép kehely készítési ideje a nódusz kialakítása alapján a XV. század első felére tehető.

6 Felvetjük, mint lehetőséget, esetleges kassai készítését, természetesen ez még további bizonyítást igényel.

7 Esetleges kolozsvári kehely? A fertősalmási gyülekezet ezüst kelyhe újból az igényesebb munkák közé sorolható. Hatkaréjos talpa függőleges sávjában ívsor díszlik. A talp felső részén a szárra felnyúlva jellegzetes, szeszélyesen csavarodó, egymáson áthajló gótikus levelek és ferdén rácsozott bimbók emelkednek ki az alapból. A nódusz már nem egyszerű lapított gömb, kidomborodó csepp alakú elemek és bordák tagolják/ Hat sarkára állított négyzet emelkedik ki a felületéből, bennük mélyített zománc alapban négyszirmú stilizált virág. A teljesen sima, dísztelen kuppa alakja szintén változást mutat, kevésbé öblös, így a kehely nyújtottabb vonalú, karcsúbb. Feltehetően a XV. század második felében készült. Készítési helyére vonatkozóan semmit nem tudunk.

9 Felmerül, hogy a most díszítés nélküli kuppához eredetileg kuppakosár tartozhatott. A feltételezett hiányra utal az, hogy a kuppa alatt a szár dísztelen, keskenyebb mint a nódusz alatti rész. Másrészt feltűnő teljes dísztelensége, ez szintén különbözik az általánosnak tekinthető megoldástól, amelynél itt ismét díszes gyürü a szokásos

10

. Ennek a gyűrűnek a hiánya akkor is elgondolkodtató, ha ismerünk olyan kelyhet, amelynél szintén nincs kuppakosár, de gyürü itt is van. ' (Tárgyjegyzék 3., 5. kép). 4 Bene egy részét 1461-ben Szilágyi Erzsébet, Mátyás király édesanyja zálogba vette. LEHOCZKY Tivadar 1996. 447. Ennek tudatában felvetjük, hogy esetleg ő adományozhatta a templomnak ezt á kelyhet. 5 Lehoczky tévesen határozta meg, ugyanis egyértelműen kehely. MIHALIK József 1900. 102. 6 Hasonló megoldás pl. DÁVID Katalin 1981. 48. kép, Kőszegről. 7 Kassáról TORANOVA, Eva 1983. 55., 77. és 85. számú kehely alapján tesszük ezt a feltételezést. s Hasonló nóduszmegoldás pl. KELEMEN Lajos 1977. 166-7. 75. kép. BUNTA, Magdalena 1977. 350. 1. kép. 9 Hasonló nódusz pl. DÁVID Katalin 1981. 46. kép, Győr, illetve TAKÁCS Béla 1988. 3-4. 6. kép Hajdúbagos, Kölese, Tornyospálca. A talp vésett díszítése emlékeztet a kolozsvári munkákra, ezért felvetjük itteni készítésének lehetőségét. 10 KLUSCH, Horst 1988. 60. számú kehely. " Uő. 1988. 63. kehely. 264