A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Néprajz, kulturális antropológia - Nagy Ibolya: „... nekünk nem tartottak számot minden napunkra...” Egyéni parasztok a szocializmusban

Ián nem Hajdúszoboszlón, de Hajdú-Bihar megyébe is", IH gép, négy ekefejes, kombájn. „Elös­mert szakember. Hát amit csak tudtam megtanítottam vele, hogy hogyan kell művelni a földet, mer tetszik tudni a földmüvelíshez, nagyon sok ember csinálja, csak nem sokan értenek hozzá. Meg nincs rá lehetősig pontosan úgy csinálja ahogy kell, mer egy nap alatt sokat akarnak megcsi­nálni, és hogyha még csak egy nagy harmat van, nem eső, még akkor sem ajánlatos a földet mű­velni, csak kimondottan mikor szürke a teteje, még a északi ódaion a göringyeknek is, meg a kis gödröknek a feneke is szürke, ekkor művelhető a főd...még nincs felszáradva, ez évek múltán is gyomokat idéz elő, gazokat. Ami hát mondjuk a vegyszerrel elintézi, de az én fiam mán tíz éve gazdálkodik, de még vegyszert nem használt egy dekát se. Én is, de kapát se nagyon, azt kell mondani... Én saját magam kitapasztaltam eztet, mer nem mindegy az, mennyi energiát fordítunk egy darab földre. Nagyon oda kell figyelni hozzá". Fiának telket vett, házat épített M.K.K. Az unokája jövőjéről is a maga módján kívánt gon­doskodni: „...hát én olyan típus vagyok: játíkot nemigen veszek, én még nem vettem neki semmit az égvilágon, de viszont ott a Vínkertbe vót 800 kodrátos telek, na mondom, ezt megveszem a ki­csi unokámnak [ekkor 2 éves volt], meg is vettem. Nevire írattam. Maj' ha felnő vagy gazdálko­dik, vagy mán akkorára ott is város lesz, legalább megfér. [Ti. a fia telke igen kicsi, a ház, a gépek nehezen férnek el, melléképület nincs.] M.K.K. életpályája is egy változata a téeszbe be nem lépőknek. Kiemeli társai közül, s igen fontos szegmense paraszti mivoltának, hogy sem állandó jövedelmet biztosító munkahely - K S. és K. I. is portások voltak - sem nyugdíj megszerzésére nem törekedett, önmaga erejéből kívánt megélni. [B.N.Gy. is pl. azt mondta: „...hat holdas kisparaszt lehettem, és nem volt lehetőségem arra, hogy másik hat holdat megvásároljak...holdanként megvehetem, hogyha én idős leszek ki­adom a földet kapjak annyi kis jövedelmet... 10 éven át Kádár Jánosnak majdnem imába foglaltuk a nevit, mert megengedte, hogy fizessük a nyugdíjjárulíkot! Mert akkor már recsegett-ropogott a kommunizmus! Meg tán belátták: nem vagyunk mi annyira haszontalan emberek, akiket kutya módjára kell ütni-vágni, hanem fizetünk adót, gondoskodunk a családnál".] Fiával való munka­kapcsolata már esetleges, a rendszerváltásból fakadt, illetve K. S.-nak, B.N.Gy-nak leányuk szü­letett, Sz. A., K. I. fia továbbra is tanult szakmájában, gépszerelőként, elektromos műszerészként dolgozik. Több pontban megegyezik Sz. A. életpályája M.K.K-éval, de a paraszti létben való megmara­dásának rendező elve nem (nemcsak) az erős öntudat, hanem a szülői, családi modellhez való ­ideértve a feleségét is - erős ragaszkodás volt. A körülmények szerencsés alakulása miatt „is" nem kellett belépnie a téeszbe, az agitátorok felhagytak a beléptetésével, s így az örökölt minta alapján, a szélesebb társadalmi környezetétől függetlenebbül folytathatta életét. Etalonja/esz­ménye a szilárd földtulajdonosi érzeten alapuló családi egység és munkaerkölcs. Ezeket a paraszti kulturális/szociális identitásbeli elemeket a téeszbe belépetteknél is úgy értelmeztem: a további paraszti szociális azonosságtudat fenntartásának jegyei voltak. Míg Sz.A. csak oly módon tart­hatta fenn identitásmintájának folytonosságát, hogy vállalta azt, ami - többek között - másokat a belépésre kényszerített: földjüket több ízben tagosították s egyre rosszabbul jártak; végül a Vajda­zugban gazdálkodott, 17 km-re lakóházától. Sz.A. életpályája szorosan összefonódik apjáéval. Az Sz. családnak 11 kat.h.-ja volt a bö­szörményi útfélen; 22 ezen a határrészen alakult meg az Állami Gazdaság, 1952-ben tagosították őket. A csereingatlan hasonló nagyságú volt, de gyengébb, 20 aranykoronás területen mérték ki. 1960-ban 15 kat.h.-t kaptak, a 8-10 aranykorona értékű Angyalházán. Az anyai örökséget a család 22 Az apa emellett művelte/bérelte felesége leendő örökségét is, azt amit az államnak felajánlottak. 256

Next

/
Thumbnails
Contents