A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Néprajz, kulturális antropológia - Nagy Ibolya: „... nekünk nem tartottak számot minden napunkra...” Egyéni parasztok a szocializmusban

dezésem, közbevetésem nélkül, az események láncát a visszaemlékezés saját logikája szerint fűzve, jólesően idézte fel, hogy mint apró gyermekek, milyen ügyesek voltak, milyen erős késztetésük volt a paraszti munkára.

20 Ezzel szemben önálló gazdálkodóként/munkavállalóként, ezzel a gyakorlattal, vagy legalábbis a gazdálkodás bizonyos fázisaival, kényszerűségből, szakítania kellet. Ez különösen érvényes a talajmüvelésre, talaj előkészítésre, vetésre. „[Apjának] Az vót a szisztémája: az két lóval nem tudott szántani sose. De én magam is azt mondom, nem is lehet két lóval szántani. Avval csak karmolni lehet a fődet, meg küszködni, az ember is küszködik, meg az állat is, mer nehéz neki. Apám mindig 4 lóval tudott szántani meg öt lóval csak. Felülni rá, egyik ember a lovat hajtsa, a másik az ékít tartsa. Amikor vetettünk, ott csak 3-an tudtunk lenni: egy a lovat hajtotta, egy a gépet kormányozta, egy utána ment. Ha ketten vótunk vagy elhalasztotta a vetíst, vagy valakit szerzett hogy 3-an legyünk. Hát, mióta ez a téesz rendszer van, egyedül vetek, úgy tessík elgondolni. Lovat is én hajtom, a gépet is én kormányzom, még figyelek is hátra: nem-e tulul a csoroszlyája, kimegyek a vígire, magam tőtöm bele a vetőmagot, ót megyek tovább". Ez fontos jellemzője M.K.K.nak, a gazdálkodónak/a mezőgazdasági munkavállalónak: jövedelme egy része a fogatos munkából származott és gazdálkodói „hitvallása" a jó talajművelés. S e ponton kapcsolódik össze, teljesíti ki gyermeke szakmai pályafutása az övét: ebbéli tudását átadhatta neki. Fiúgyermekét M.K.K. sem akarta parasztnak nevelni. Ahogyan osztályáról mondta: „...hát egy pusztuló félbe vótak ugyina, mindenki azt akarta, a családja mosmán ne parasz' legyen, hanem valami jövedelmezőbb vagy könnyebb szakmát tanítson vele..." , úgy gondolkozott ő is: „...én is mán arra neveltem a gyerekemet: csak tanújjál, azir ment el Berettyóújfaluba a szakközépiskolába, a mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskolába." Gépszerelőként dolgozott 10 évig az ebesi téeszben, a rendszerváltáskor a többi szoboszlóival elbocsátották, „de vót benne egy kis politika is". A kárpótlási jegyekből M.K.K. 5 ha földet vásárolt,

21 odaadta a fiának, hogy gazdálkodjon. (A felvétel időpontjakor bérelt területtel együtt 30 ha-t müvei.) Saját gépei vannak: „0 veti el Szoboszlón az összes lucernát, azt kell mondani... [hengert csinált hozzá.] ...ami egyedülálló ta20 A városi ház és a tanya jött szóba: honnan gazdálkodott édesapja stb. Ekkor mondta el, a gyermekek itthon voltak a nagymamánál, „mer a vót a divat, mikor el akartak válsztani bennünket a csecstül, hogy ne sirassuk anyukát...itthon felejtettek... Meg egy kicsit anyám is akarta, ne dógoztasson olyan nagyon apám bennünket, csak nyáridőbe vótunk kint. De úgy tessík elkípzelni, hogy én mán 1933-ba születtem, és 43-ba' Egri Károly vót a fejősjuhászunk, én mán két lúval mentem a ju'téjir. Két lóval. 10 éves koromba. Egri Károly még élő tanú rá, sokszor mondom is néki, hogy te, mék évbe is vót, mikor vótál te a Bodzás telken fejősjuhászunk? Azt mondja: 43-ba. Hát sokszor belegondolok. ...De mán azt kell mondani: 5-6 éves koromba apám mán lökött nyáridőszakba a lú hátára, osz úgy húzattuk a kukoricát ... mikor szántottunk, akkor 4-el, 5-tel, akkor is lökött fel a nyergesbe, suhogtassad az ostort!... Mink örültünk neki, meg ugyina én láttam, hogy előzőleg a bátyámék hogy hajtsák a lovat, meg hogy csinálják, és aztán mikor én is hajtottam, egy kicsit mán büszke vótam rá, mosmán én is tudok hajtani! Mán ötéves koromba is esetleg 10-kor meg mán önálló... Hát mikor majd megnősültem, a kisfiam akkor vót olyan két éves, kijöttek, hogy, na, segítenek egy kicsit. Hát elfáradt a kis drága, betettük a vetőládába, oly boldog vót, hogy ott tanyázgatott! [kacagja] Hát mán mikor az én fiam két éves vót, a gyeplűt kivette a kezembül tetszik tudni, a városba mentünk. Csak níztík, nízzítek, a'szondja a kis srác fogja a gyeplüt! A gyeplünek vót ez a kiskocsissa, eleinte csak azt adtam neki oda. Utána mán nem kelletett! Nem! Csak ő fogja, ő irányítsa a gyeplőt! Még beszélni nem tudott, nagyapámmal kinn vótak, mán apámmal, neki nagyapja, forgatta a színát apám, odament, megfogta a villát a kézibe oszt elvette tűle oszt ő akarta a színát forgatni. Még nem tudott beszilni. Valószínű, hogy talán még két éves is alig vót. Alig múlt el. Akkor oszt nagyapa csinált neki egy kis villát, az od'adta, na, a'szondja, úgy döfölgetett ü is, ahogy látott a nagyapjától". 21 A termelőföld licitáláskor M.K.K.-ék „úgy határoztuk, hogy a Gém dűlőn vesszük mer a bátyámnak ott vót a tanyája meg egy kis födje, s annyira felvertík, hogy 1.700 forintig vertík fel AK-t! De mán nem líptünk ki, megvettük". Két hét múlva már 500,-Ft-ér ment a föld, háromszor annyit tudott volna venni, ha nem is éppen ott. 255