A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Néprajz, kulturális antropológia - Nagy Ibolya: „... nekünk nem tartottak számot minden napunkra...” Egyéni parasztok a szocializmusban

szövetkezeti városa Hajdúszoboszló« (JUHÁSZ 1984, 33.), de az átszervezés ekkor még nem fejeződött be. A hierarchikus felépitésü hatalomgyakorlás helyi szintjén lévő városi pártvezetés akarata szerint azt 100%-ig véghez kellett vinni, mert így más tulajdoni/gazdálkodási mód nem lévén, ez is a közös gazdaságokat erősíti: „... mert amíg egyéni dolgozó parasztok lesznek a városba, addig mindig [meg] lesz a lehetősége annak, hogy a t.sz.-kbe belépett dolgozó parasztok is kifelé kacsintgassanak, ami állandó problémát fog jelenteni a szövetkezetekbe..." (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (továbbiakban HBmL) XXIII.551./a Tanácsülési és Végrehajtóbizottsági jegyzőkönyvek (továbbiakban T.ü.jkv. 1960. márc.26.). A későbbiekben „... majd nem lesz meg egy tagban sem az a gondolat, hogy az még egyéni, és mi lett volna, ha még én is egyéni volnék, stb. Az átszervezésnél mindnyájunk egységes álláspontjára van szükség, mert ... a kintlévők t.sz.-be való beszervezése ezeknél a még egyénieknél legalább olyan nehéz lesz, mint az első tíznél ..." (HBmL. XXIII. 551./a T.ü.jkl. 1960. dec. 17. B. S. városi rendőrkapitány hozzászólása). A mezőgazdaság teljes kollektivizálását 1960-ban a nagy októberi szocialista forradalomhoz hasonlították: „...A Szu példája bizonyítja, hogy ez a munka egyenértékű a NŐSZ forradalommal, s egyenértékű is és nem megy olyan könnyen ..." (HBmL. XXIII. 551./a 1960. jan. 23.), és azokra, akik legtovább ellenállnak, a gyümölcsszedés elvét kell alkalmazni: „... amikor a gyümölcs megérik a szebbjit válogatjuk, de amikor már nagyon kevés van rajta, mellyel nem érdemes bajlódni, akkor jól megrázzuk a fát ... aki a t.sz.-be lépésnél a végére kerül így fog járni, mert már nincs hozzá türelmünk..." (HBmL. XXIII. 551./a 1960. jan. 23. K. L. VB elnök). Az év végén a még mindig kívül lévőkre úgy tekintenek: ők a parasztság „legkonzervatív része ... s bizonyos mértékben a salakja ... spekulánsok ... [kiket] nem olyan egyszerű lesz megnevelni ..." (HBmL. XXIII. 551./a T.ü.jkv. 1960. dec. 17.). 1960-ban az erőszak megjelenítése is elegendő volt már, világosan tudták ezt az érintettek is. Az angyalházi rész beléptetése is egy (!) nap alatt, február 2-án történt meg Nagynehezen a kényszer rávitt bennünket, hogy alá kelletett írni. Bántani nem bántottak, csak fenyegettek, mer' a puska ott vót, meg ott vótak a munkásőrök felőtözve, puskák meg oda vótak állítva a sarokba. Tudták, hogy mink úgyse csinálunk semmit. Hát mit csinál az ilyen ember?! Semmit. Csak rémítettek ott bennünket...." (K. I. visszaemlékezése). A termelőszövetkezetbe be nem lépők és a kétlakiak közös csoportjáról előrehozott összegzésként, tételszerüen megállapítható, hogy társadalmi tény, társadalmi objektiváció nem determinálta, s nem is indokolta különállásukat, életpályájukban az esetlegesség és a személyes körülmények/motivációk játszottak nagy szerepet. Önmagukra és csoportjukra, nemcsak, mint a széles társadalmi környezettől független „zárvány"-ra tekintenek, hanem a termelőszövetkezetiekkel való összevetés eleme önmeghatározásuknak/önazonosságuknak jelentős szegmense. A paraszti létben való megmaradás választásában azonos kulturális/társadalmi motiváltságúak voltak, mint a többiek, de koruk társadalmába való beilleszkedésüket tekintve, én-identitásuk természetszerűen hangsúlyosabb. Ebből fakadóan nagyobb érzékenységgel, önreflektáló kézséggel beszéltek magukról, határozták meg önmagukat. B. N. Gy. közéleti, politizáló egyéni gazda kivételével különállásuk önértékelésükben nem eredményezett automatikusan „kivagyiságot", mely pusztán abból táplálkozott volna, hogy nem folyósítása, s mint a legújabb kutatások bizonyítják: az anyagi érdekeltség megteremtése az erőteljes elmozdulás a kolhoz típusú szövetkezetektől (VARGA 1997, 2001). A hatalom eszköztárában már az évtized elejétől készen állt a technikai lebonyolítás mikéntje, a propaganda-népnevelő-agitációs munka érvrendszere is. Hajdúszoboszlón végül is a kollektivizálás az „önkéntes földcsere", a tagosítás sikeres lebonyolításátjelentette rövid időtartamon belül. 248