A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Lovas Enikő Amália: A debreceni Vásáry család – a tőkés polgárosodás kiemelkedő példája

VÁSÁRY ISTVÁN KARRIERJE: A POLITIKA SZEREPE ÉS POLITIKAI SZEREPEK Vásáry István, a család helyi közigazgatásban és politikában leginkább kiemelkedett tagja 1887. január 29-én született, második gyermekként. A Református Kollégiumban tanult, 1905ben kiváló eredménnyel érettségizett. Ugyanitt kezdte jogakadémiai tanulmányait, amelyet a kolozsvári egyetemen fejezett be, amikor 1909-ben államtudományi doktorátust szerzett. Különleges érdeklődést mutatott az alkotmány- és közjog, szociológia és a közgazdaságtan iránt. Később, már felnőtt fejjel angolul is kielégítően megtanult, ezt szakirányú ismeretei szinten tartó bővítéséhez használta fel. Tanulmányaiban gyakran hivatkozik angol szerzőkre. A jogász ifjúság egyik aktív vezetője volt, a vidéki diákélet horizontjainak kiszélesítője. Az országos kongresszuson az öttagú elnökségbe is beválasztották, ahol elérte, hogy a vezetőségben a vidéki főiskolák és egyetemek azonos számban képviseltessék magukat. Felsőfokú tanulmányai kezdetétől nagyrészt önfenntartó volt. Rövid ügyvédi irodai gyakorlat után (Korner Adolfnál) 1909-ben a debreceni városi önkormányzat szolgálatába lépett. A közigazgatás szinte valamennyi ágát megismerve hamar kitűnt tehetségével és szorgalmával, így 1914 decemberében egyhangúlag tanácsnokká választották. Ettől kezdve húsz éven keresztül tartozott a város legszűkebb vezetőségébe. 1912-ben vette feleségül Jóna Rózát, Jóna János több száz holdas cívisgazda leányát, akitől két gyermeke született: 19lóban Anna (meghalt 1987-ben), 1918-ban István. A háború végéig a közélelmezési ügyeket vezette (1918. augusztus 20-ig), szervezőmunkájáról és intézkedéseiről országos jelentőségű szaklapokban is beszámolt." Eredményeit minisztériumi elismeréssel honorálták, majd a királytól a másodosztályú hadi érdemkeresztet is megkapta. A forradalom és a román megszállás idején Márk Endre polgármester és Magoss György tiszti főügyész mellett a város tényleges irányítói között tartották számon. Irányítói feladatait 1934-ig megőrzi, 1926 januárjától főjegyzőként, egyben helyettes polgármesterként, 1928-tól polgármesterként funkcionálva. (1928. november 29-én Magoss György leköszönő polgármester ajánlása alapján választja meg a közgyűlés, majd 1929. december 2-án a városi törvényhatósági bizottság tisztújító közgyűlése tíz évre választja meg ugyanerre a posztra.) Nagy várakozás előzi meg beiktatását. Az elődje alatt megindult fejlődés folytatására szemelték ki őt, mert korabeli vélemények szerint megvolt benne a kellő nagyvonalúság, képesség és tetterő a várost megtartani a nagyvárossá fejlődés útján. Legfőbb célja Debrecent a Tiszántúl központjává emelni. POLGÁRMESTERI ÉVEK Polgármesteri évei alatt Debrecen történetében egyedülálló nagyszabású építkezések zajlottak. Nevéhez fűződik az Egyetem és a Déri Múzeum építkezéseinek befejezése, a köztemető és az akkor országosan egyedülálló és modern krematórium létesítése. Szociális érzékenységét mutatják a város társadalmának jobblétéért végrehajtott intézkedései, amelyek közül kiemelkedtek közegészségügyi fejlesztései. Kutakat fúratott, elrendelte a víz mentesítését vastól és mangántól, a tífuszjárvány megelőzésére kiépíttette a csatornahálózatot. Jelentős ráfordításokat eszközölt a tanyasi iskolák építésére, valamint a szegényebb sorsúak részére kislakásokat és egészséges cse" CSŰRÖS Ferenc: Dr. Vásáry István, Debrecen sz. kir. város polgármestere. Debreceni Képes Kalendáriom 1930. Tanulmányai: A városi adóhivatal újjászervezése (Debreceni Közlöny 1915. és 1918. évf.); Debrecen sz. kir. város helypénzszabályzata (Debreceni Közlöny 1916.); A város háztartásának egyensúlya. Városi adókezelés, (uo. 1917.) Egyházpolitikai tanulmánya: Az egyke-kérdés vallási vonatkozásairól. 196