A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Lovas Enikő Amália: A debreceni Vásáry család – a tőkés polgárosodás kiemelkedő példája

lédlakásokat létesítetek. Ő gondoskodott olyan modern közszórakozást és sportlehetőségeket nyújtó intézmények létrehozásáról, mint a strandfürdő, a fedett uszoda, a népfürdő, vagy a korcsolyapálya, a stadion és a csónakázó tó. Fejlesztette a Városi Kertészetet, fásította és parkosította Debrecent. Széles látókörű emberként, körültekintő előrelátással irányította a várost, mindig a legkorszerűbb és legaktuálisabb fejlesztésekkel élve. Törzsökös debreceniként nagy figyelmet fordított a polgárság helyzetének javítására, jól ismerve gondjaikat és igényeiket. Világlátását és helyzetismeretét tovább bővítette külföldi tanulmányútjain,

12 amelyeken Franciaország, Olaszország, Németország és az Egyesült Államok fejlődését és haladási módszereit vette mintául modernizációs törekvéseihez.

13 Több egyesület munkájában is részt vállalt mint tag. Elnököl a Stefánia Szövetség debreceni szervezetében, a Békéssy Béla vívóklubban, a Magyar Városok Kulturális Szövetsége állandó bizottságának elnöke, tagja a debreceni Vadász Társaságnak, a Városi Dal Egylet tiszteletbeli választmányának tagja. Továbbá az Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság elnöke, a Kelet-magyarországi Rádiótársaság elnöke, a Debreceni polgári és Gazdakör tiszteletbeli elnöke, a Tiszántúli Szépmíves Céh társelnöke. Elnöke a Vásárpénztár Rt. igazgatóságának, a debreceni Zenekedvelők Körének, alelnöke a Debreceni Helyivasút igazgatóságának, főjegyzője és világi tanácsbírája a tiszántúli református egyházkerületnek, református zsinati póttag, presbiter, a kollégiumi és a református felső leányiskolái igazgatótanács tagja, stb.

14 A sport területén végzett nagyszabású fejlesztő és pártfogó tevékenységéért megkapta az Országos Magyar Testnevelési Tanács és Nemzeti Sport 1933. évi karácsonyi nagydíját.

15 1934 elején ünnepelhette 25 éves városi szolgálatának jubileumát. Tevékenységét még 1934 tavaszáig végezhette, amikor felsőbb irányításra helyi szélsőjobb csoportok rágalomhadjárata alapján perbe fogták. Ennek eredménytelensége és a vádak alaptalanságának bizonyítása után az akkori főispán, a szintén fajvédő nézeteiről ismert báró Vay László kezdeményezésére és a politikai háttérben keresendő okok miatt a belügyminiszter kényszernyugdíjazta. (1935. november l-jével.) 12 Nyári szüneteit Észak-Olaszországban töltötte, 1925-ben megy tanulmányútra Franciaországba és délnémet területekre. 1928. március-áprilisban körutazást tett az Egyesült Államokban. Pl. római útja után döntött a Városi Stadion megépítéséről. Tervezője: Sajó István tiszteletbeli műszaki tanácsos. Ez lett az ország első nagyszabású sportpályája, az 1934. június 3-10. között megtartott „ünnepi hét" eseményei között avatták föl. Elképzelései szerint a hagyományteremtő célú debreceni „ünnepi hét" régi görög mintára sport- és kulturális események összekapcsolásával szerveződött a közművelés elősegítésére, az idegenforgalom növelésére. Alapjai: Budapesten Tornász Világbajnokságot rendeztek ekkor, ami nemzetközi érdeklődésre tartott számot, vendégeit a helyi eseményekkel le lehetett vonzani Debrecenbe, és ezen a héten rendezték meg a TIKAV-ot is, a Tiszántúli Iparosok és Kereskedők Vásárát, a város közreműködésével. Az események Debrecenbe 75000 fő látogatót vonzottak, és 400 000 P bevételt hoztak. Az arányok kedvéért: az 1934. évi városi költségvetés 9 260 000 P volt. (Debreceni Képes Kalendárium 1935. 126-127. 1.; 1934. Debrecen város sportéve- Dr. Vásáry István polgármester negyedszázados szolgálati jubileuma.) 14 CSŰRÖS Ferenc i. m. 15 Előtte csak gr. Klebelsberg Kuno és Karaffiáth Jenő kultuszminiszterek kapták meg ezt az elismerést. 1934. február 7-én adták át neki a Városháza dísztermében, a Magyar Úszószövetség nagygyűlése keretei között. Köszönőbeszédében a következőket mondta: „...talán nem is mindenben, de egy olyan téren, amely jelentős a nemzet újjáépítésében, sikerült nekem megtartanom azt, amit megígértem." ( A nagy alkotómunkajutalma. Debreceni Képes Kalendáriom 1935.) 197