A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Lovas Enikő Amália: A debreceni Vásáry család – a tőkés polgárosodás kiemelkedő példája

AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ CSALÁD A gazdaság irányítását az 1910-es évek vége felé a fiatalabb generáció vette át. A Péterfia utca (később Magoss György, majd Bem téri) 30. szám alatti házukban nyolc gyermeküket nevelték fel. Gyermekeik életpályája tipikusan a XX. századi debreceni cíviscsaládok sorsát mutatja be. Legidősebb gyermekük, Erzsébet a családi háztartást vezette, nem ment férjhez. András városi tanácsnok lett, 28 éves korára. 1916-ban meghalt, egy rosszul sikerült tuberkulin injekció miatt tüdővészben. József gazdasági akadémiát végzett, 1922-ben kötött házasságot Baltazár püspök leányával. Többféle szerepet vállalt a politikai közéletben: a cívisgazdákat egybefogó Gazdasági Egyesületben alelnöki tisztséget vállalt két évtizeden keresztül, a városi törvényhatósági bizottság tagja 1935-ig, ugyaneddig az Országos Mezőgazdasági Kamara igazoló választmányának is tagja. Utóbbi 1929-től 1938-ig a felsőházba delegálta. 1938-ban belépett az Eckhardt Tibor vezette Kisgazdapártba, a Gömbös-kormány ellenzékeként. László közgazdasági főiskolát végzett, banktisztviselőként helyezkedett el. Előbb a Debreceni Első Takarékpénztárnál került vezető beosztásba, majd a Városi Takarék- és Hitelintézet egyik igazgatója lett. Miklós és Gábor, Józsefhez hasonlóan szintúgy gazdasági akadémiát végeztek, az első világháború után saját tanyájukon kezdtek gazdálkodni, 1924 és 1936 között a város több ezer holdnyi külső-ohati földjét, azután az Újfehértó melletti kisszegegyházi pusztán elterülő Dégenfeld-birtokot bérelve gazdálkodtak. A legkisebb testvér, Katalin felsőfokú könyvelői végzettségével és némi banktisztviselői gyakorlattal a családi gazdaság összes adminisztrációs- és pénzügyeit intézte. Szerződéseik és számláik azt mutatják, hogy üzleti kapcsolataik voltak pl. a Szolnoki Cukorgyárral, a Kunsági Állatbizományi Részvénytársasággal, a Magyar Fantó Müvekkel, a Mezőgazdasági Terményértékesítő Bt-vei, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével, a „Pyramis" Magyar Földbirtokosok és Földbérlők Kereskedelmi Részvénytársaságával, Bauer B. Gyula állatbizományossal stb. Mezőgazdasági és állattenyésztő, főleg ipari beszállításaik mellett kisebb vállalkozásba fogtak az 1920-as években, mikor közkereseti társaság formájában bérszántásokat vállaltak. Vásáry Andrásné és gyermekei 30%-os részesedéssel társultak Kövessy Boldizsárral és Berényi Dezsővel egy saját gőzeke garnitúra vételére, amit bérmüvelésbe bocsátottak és a bevételt részesedésük arányában megosztották.

10 A sorozatos elemi csapások és a súlyosbodó gazdasági körülmények minden reális számítást felborítva 1931 őszére a családi gazdaság csődjét okozták, elsősorban a városi bérlemény bérében felhalmozódott jelentékeny tartozások miatt. Ez a nagybérlők körében nem volt kirívó eset a gazdasági válság idején, és végül a család minden lehetőséget megragadva megoldotta ezt a súlyos helyzetet. Az ohati bérletet felmondták ennek érdekében, ám az ügy olyan politikai háttetet kapott, ami a család egyes tagjainak életét és pályafutását a későbbiekben jelentősen befolyásolta. Főként Vásáry István ellen játszotta ki később a hatalom, alap nélküli rágalmakat építve többek között erre az esetre is. Fowler gyártmányú, 6121/22. gyári számú gőzeke garnitúra a hozzá tartozó, leltárban felsorolt felszereléssel együtt. Fenntartása a közös üzemeltetésből nyert bevételből, vételárának (735 mm 76 kg-os szabványminőségű tiszavidéki búza egyenértéke) törlesztése szintén történik. A fennmaradó bevétel is részben az üzem folytatásához szükséges forgótőkeként szolgál, ennek nagyságát az éves kiadásokhoz mérten, a legtakarékosabb módon állapítják meg. A felhasználható jövedelmet minden gazdasági év végén állapítják meg, és Vásáryné ohati gazdaságában az első szántást kötelesek rendes bér ellenében július 15-ig elvégezni. A társasági viszony 1923. június 15-én kezdődik és bizonytalan ideig tart.( HBML. XIII. 39. 1.) 195