A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: A Sesztina család és az egyházak

A MÁSODIK GENERACIO Sesztina Péter miskolci evangélikus csizmadiamester fiát Keresztelő Jánost (Johann Baptist) vasáros inasnak adta ott helyben Miskolcon. A tanulóévek ebben az időben 5-6 évig tartottak. Sesztina János valószínűleg 1807-8. között szabadulhatott fel és néhány év múlva el is indulhatott az iparos és kereskedő legények szokásos vándorútjára. Vándorlása közben elkerült Debrecenbe is, Auer Sámuel jó hírnevű vasáros üzletébe, ahol két ízben is állott kondícióban. Először egy és háromnegyed évet töltött ott, majd eltávozván 1817. október havában tért oda vissza. 1819-ben azonban önállósította magát Debrecenben, mit a debreceni Nemes Vasáros Társaság jegyzőkönyve eképpen örökített meg.: „Anno 1819 die 29ma May. Sesztina János úr bevétetődött a betsületes Vasáros Társaság tagjai közzé és befizette a beállás Taxáját azaz ezüstbe a 100 Rforintot avagy váltócédulában 250 Rforintot"

1 Sesztina Péter ezek után megnyitotta vasüzletét a debreceni Piac utca 1714. szám (ma 21. sz.) alatt a „Vasember"-hez címezve. Ugyanez év július 1-én megnősül, feleségül veszi Bäszler Jakab debreceni evangélikus esztergályos mester leányát Zsuzsannát. A mester apja Memmingenből Bajorországból vándorolt be Debrecenbe. (HERPAI 1936.) Debrecenben, mint szórványegyházban 1824-ben 136 evangélikus lélek található, akik közt 16 tiszta és 16 vegyes házaspár van. A debreceni szórványegyház pénztárából Sesztina János egyháztag 1824-30 között 175 forintot kap kamatozásra. (HORVAY 1939.) E kölcsönből arra következtetünk, hogy Sesztina János hithű és megbecsült tagja lehetett evangélikus egyházának, akire már reá bízzák az egyház pénzének egy részét kamatozás és segítő szándékkal. Feleségével Bészler Zsuzsannával a legboldogabb családi életet élték. Öt gyermekkel áldotta meg őket az Úr., akik közül négyen serdültek fel és magas kort értek meg. Az édesanyát azonban 1835. december 25-én karácsony napján hosszas betegeskedés után elragadta a halál. Sesztina János hűséges hitvestársának emlékét egy szép öntöttvas síremlékkel örökítette meg, amely kicsinyített formában csaknem olyan mint a Csokonai Vitéz Mihály piramisszerű vas emlékoszlopa, amit Beregszászi Pál professzor tervezett és amit a feleségéével együtt Sesztina János hozatott le egyszerre Ungvárról illetve a gr. Sztáray Vince-féle ungmegyei felsőremetei vasgyárból. (SZ: KÜRTI 1980.) Sesztina János kicsiny gyermekeire tekintettel másodszor is megnősült. 1836-ban elvette Budaeusz György tokaji evangélikus lelkész Anna nevű leányát, aki akkor már kétszeres özvegy volt, de közös gyermekük már nem született. Aránylag fiatalon, 46 éves korában hunyt el Sesztina János 1839. április 20-án. Özvegye 1845-ig folytatta üzletét, majd átadta férje első házasságából született idősebbik fiának, Sesztina Lajosnak. A HARMADIK GENERÁCIÓ Sesztina Lajosnak, aki 1823. július 9-én született Debrecenben, ifjú koráról és neveltetéséről már részletesen beszámoltam a Déri Múzeum 1986 évi évkönyvében, „Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra" című tanulmányomban., ahol szüleinek gyönyörű intelmeit is közöltem. Sesztina Lajos vasüzletét 1850 szeptemberében nyitotta meg édesapja vasboltja helyén a Piac utcán. Az üzlet jelmondatául a bécsi tartózkodása alatt tanult német nyelvű hármas gondolat összeállítást választotta: „Treu zu Gott, handle stets recht, ehrlich währt am längsten.", azaz magyarul: Hűen Istenhez, kereskedj mindig tisztességgel, becsületes úton jutni a legmesszebbre. E jelmondat kezdő betűit titkos kódként alkalmazta az áruk beszerzési árának feltüntetésénél. Ezt a jelmondatot és kódrendszert fia, unokája és dédunokái is megtartották, amíg csak folytatni tudták ' A Nemes Vasáros Társaság jegyzőkönyve 1819. Déri Múzeum 186