A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: A Sesztina család és az egyházak

üzletét. (NAGYBAKAY 1949.) Ebben a szellemben vezette üzletét Sesztina Lajos, aki 1854. január 18-án nősült meg és elvette elsőfokú unokatestvérét Beőr Juliannát. Ehhez azonban a közeli vérrokonság miatt meg kellett szereznie a Lőcsén székelő Tiszai evangélikus szuperintendencia adminisztrátorának és a es. kir. kerületi helytartóság osztályvezetőjének (Nagyvárad) az engedélyét. A debreceni evangélikus egyház pénzbeli vagyona 1857-ben 350 ft volt. Ebből Sesztina Lajos apjához hasonlóan 300 ft kölcsönt kapott 1865-ig kamatra, ami ugyancsak megbízható, vallásos, becsületes jellemét bizonyítja (HORVAY 1939.) 186o-ban megvette az üzlete szomszédságában levő Piac utca 1713 (ma 23. sz.) házat ötévi részletre, azt lebontatta 1864-ben és Vecsey Imre híres debreceni építőmesterrel újjá építtette. Mind üzletét, mind lakását ekkor ide helyezte át. Részletes életrajzát Timár Lajossal együtt a KLTE Magyar Történeti Tanulmányok XIX. kötetében adtam közre 1986-ban „Egy debreceni kereskedő életpályája az inasévektől a nemesség megszerzéséig" címmel. 1870-től az evangélikus egyház választmányi tagja, majd az 1883-ban elismert debreceni evangélikus egyház presbitere. 1889-re elkészült a debreceni Miklós utcai ág. evangélikus imaház, aminek felépítéséhez Sesztina Lajos pénzadományával többször is hozzájárult. (HORVAY 1939.) Sesztina Lajos 82 éves korában 1905. január 11-én hunyt el. Hogy milyen lelkületű volt Sesztina Lajos és hitvese Beőr Juliánná, arról meggyőzhet bennünket Oláh Károly városi tanácsnoknak a Debreczeni Újság 1905. április 15-i cikke, amely rövid bevezető sorok után ezeket mondja: „Városunk nagyérdemű volt lakosának néhai Sesztina Lajosnak és neje szül. Beőr Juliánná úrhölgynek 22500 koronányi adományáról van szó, amelyeket a szerető házastársak még közös egyetértéssel állapítottak meg, amelyeket most özv.Sesztina Lajosné úrhölgy a városnál kifizetett, ill.letétbe helyezett, amelyek a következők: Az 1904 év január hó 18-án, házasságuk 50-dik évfordulója alkalmából a debreceni egyetem alapjára aranylakodalmi emlékül 5000 koronát adományoztak. Az 1905 évben pedig még együttesen úgy rendelkeztek, hogy a Debrecenben létesítendő gyermekzüllés elleni javító intézet és dologház alapjára 10000 K a siketnémák helybeli intézetének 500 K a lelencháznak 300 K a városi közkórház lábbadozó szegény betegeinek 200 K az evangélikusreformátus ispotálybeli szegényeknek 200 K a Debreceni Nőegylet szegényeinek 200 K a Nőegyleti Árvaháznak 250 K a női Ipariskolának 250 K az Ág.evangélikus iskolának 1000K az ág.evangélikus szegényeknek 100 K az Ág. evangélikus egyháznak 1000 K az 1848-as honvédeknek ruhára 100 K a Kereskedő Ifjak Önképzőkörének, amelynek alapító tagja volt 1000 K az István gőzmalmi munkások önképzőkörének, amelynek szintén alapító tagja volt 500 K Iparos tanulóknak ösztöndíjra 500 K a Csokonai Körnek 500 K a Városi Múzeumnak 500 K a Zenedei tanárok nyugdíjalapjára 500 K Tűzoltó Egyesületnek 200 K Mennyi nemes cél, milyen bő adományok! Ezek tüntetik fel a minden szépért, jóért lelkesült két nemes szívet teljes nagyszerűségében!"

2 2 Debreceni Újság, 1905. április 15. Oláh Károly 187