A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Karacs Zsigmond: Lapok a Medgyesi család történetéből

nyas-Medjesi Sámuel hetényi jegyzővel vélek azonosítani." Mindezek után feltétlen egyet kell értenem Sz. Kürti Katalinnal, aki Medgyessy Ferenc szobrászművészről írt munkájában felveti a további családkutatás szükségességét, ám ö is egy anyai oldalról többszörösen - a Medgyesi család történetének szempontjából - mellékágnak minősülő leszármazási tábla alapján, egy évszázaddal előbbre helyezi a család ismert eredetét.

12 Mivel e munka nem személyi monográfia, hanem családtörténeti feldolgozás, a család nevének írásában, ha nem kifejezetten személyre utal, a leggyakoribb formát választottam, mely egyben archaikus és a mai névhasználatnak sem mond ellent. A Medgyesi név az évszázadok során a leíró pillanatnyi nyelvi iskolázottságától függően számtalan alakban fordult elő, e változatok felsorolására itt nem vállalkozhatok. Érzékeltetésükre a ggy alakváltozataiból, az s, illetve ss, valamint az i, j és y kombinációiból született névformák variációinak egyrészét, köztük a konkrétan e családhoz tartozó Pál több történeti formáját láthatjuk Kázmér Miklós említett müvében. A régiek nem tulajdonítottak a névalak állandóságának fontosságot, megszilárdulásának az állami anyakönyvezés bevezetése adott keretet, azóta a legcsekélyebb változtatásra engedélyt kell kérni. A kiegyezés után a dzsentriesedő közfelfogás hatására a családnevek y-ra végződő írásmódja a nemesi, ennek hatására sok, évszázadokig i-re végződő nevet használó nemes família az y-os írásmódot kérvényezte, elfeledkezve a ypszilonisták és jottisták múlt századeleji küzdelméről, amikor ez utóbbiak az egykori fejedelmi területek hagyományait képviselték.

13 A Medgyesi család több ága kérte az 1642-ben kapott címeresnemeslevélben található Medgyessy névalak használatának engedélyezését. MEDGYESI PÁL Az egyes családok múltjában visszatükröződnek a magyar történelem mindennapjainak küzdelmei, elmulasztott lehetőségei. Feltárásuk lehetősége nagy mértékben függ attól a szereptől amit a múló időben egyes tagjai betölthettek, és attól a szerencsés, vagy szerencsétlen kutató munkától, amiben sohasem lehet eléggé kiaknázni még a lehetséges felmerülő forrásokat sem. Medgyesi Pál családjának első oklevélhez köthető tagja. Életével és munkásságával kivált az átlagos emberi életutak sorából, számos művelődéstörténeti feldolgozás tárgya, melyek általában hozzáférhetők az érdeklődők számára.

14 Elegendőnek látom ezért lehetőleg csak a családtörténethez megkívánható adataira szorítkozni. Medgyesi P. János tanító az apja lehetett, mint ahogy a debreceni kollégiumban Medgyesi Pált 1634-ben tanárként követő Medgyesi István pedig a testvére, aki nyugalomba vonult lelkészként Szatmáron tűnt el előlünk 1661-ben.

15 Az Aranyosmeggyest a XIII— XIV. században bíró Megyesinek is nevezett családhoz való kapcsolat fel sem merülhet, hiszen tőlük a somlyai Bátoriak, tőlük pedig a Lónyaiak örökölték a birtokot.

16 A János nevében lévő P. betű a család korábbi nevének rövidítése, s a korabeli szokásoknak megfelelően, talán éppen ő vette fel az új lakóhelyére utaló Medgyesi nevet. Medgyesi Pál 1605-ben született Aranyosmegygyesen. Bártfai és debreceni tanulóévei után Debrecen város támogatásával külföldi akadémiákra indult, Oderafrankfurtban, Leidenben és Cambridge-ben képezte magát, ahol lelkes híve lett a 1

' SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. I. Budapest, 1891. 235. 1737-ben írt egy imádságoskönyvet. 12 Sz. KÜRTI Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen. Db. 1981. 30. 11 BALÁZS László: A felekezetek egymáshoz való viszonya 1791-1830. Budapest, 1935. 39. 14 TARNÓC Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában. Budapest, 1978. 94-103. 15 NAGY Sándor: A debreceni ref. koll. Hajdúhadház, 1933. 401. 16 FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára. Pesten, 1851. reprint kiadás 1984. 50. 174