A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Karacs Zsigmond: Lapok a Medgyesi család történetéből

puritanista, presbiteriánus eszméknek. Hazatérve a debreceni kollégiumban tanít 1631 végétől. 1634-ben Szinyérváralján lelkész, 1637-ben Munkácson, 1638-ban Nagyváradon prédikátor, ez év végétől lett I. Rákóczi György udvari papja. Gyulafehérváron tart házat, első felesége halála után 1639. május 3-án ülte Szászvároson lakodalmát Fodor Erzsébettel. Minden tekintetben élvezte a fejedelmi pár bizalmát. I. Rákóczi Györgyöt útjaira elkísérte, tolmácsa, követe és kiáltványainak fordítója. Prédikációit annyira kedvelte a fejedelem, hogy ha távol volt tőle, szövegét utólag megkérette. Puritánus elvei miatt nem használta fel lehetőségeit vagyonszerzésre, csak kis szinyérváraljai birtokáról tudunk, melyhez még a fejedelmi udvarba kerülése előtt jutott. Lórántffy Zsuzsannával az özvegy fejedelemné vei 1648-ban Sárospatakra ment, ahová a fejedelem 1645-ben anabaptistákat telepített. A szintén presbiteriánus elveket valló fejedelemné, többször a fiával II. Rákóczi Györggyel szemben is megvédte a református egyház hagyományos vonalával szembekerült Medgyesi Pált, aki rövid nagybányai lelkészkedés után 1652-től ismét a fejedelemné udvari papja, annak haláláig, 1660-tól sárospataki lelkész, ott is halt meg valamikor 1663 és 1667 között. Özvegye 1669-ben ment hozzá Hodorai Mihály szatmári alkapitányhoz. Medgyesi Pál három és félszázad óta jelen van irodalmi életünkben. A két háború között három teljes munkája látott újra napvilágot, köztük a Praxis pietatis.

17 1980-ban Szalárdi János munkájának a végén jelent meg több Erdély összeomlását elsirató egyházi beszéde. 1984-ben pedig kezünkbe vehettük Erdély romlásának okairól szóló füzetét.

18 Természetes tehát, hogy Medgyessy Ferenc kedvenc olvasmányai közé tartoztak neves elődjének prédikációi,

19 nem hiába kedvelte őket annyira I. Rákóczi György. Az újabbkori baptisták a Patakon is élt anabaptisták utódainak tartják magukat. Medgyesi Pál, - aki csak pártfogójuk lehetett, festett képét ott látjuk a baptisták budapesti székházában, a nagy szellemi elődök között. Szinte sorsszerű volt, hogy a múlt század végén a baptista misszió során az utódai közé tartozó földesi Medgyesiekből egy család közéjük A MEDGYESIEK NEMESSÉGE ÉS CÍMERE A Medgyesi Pál életével és munkásságával foglalkozók dolgozataikban nemességére nem térnek ki, ezekben ennek a kérdésnek a jelentősége nem számottevő. Esetünkben ez nemcsak kikerülhetetlen, hanem sarkpontja a további feldolgozásnak. Medgyessy Pálnak és meg nem nevezett feleségének 1642. május 12-én Bécsben III. Ferdinánd címeres nemeslevelet adományozott, mely a korabeli armalisok általánosságait tartalmazza, érdemleges információ nélkül. Egyénivé a név, a címerrajz és címerleírás teszi. Az oklevélen olvasható ignobili szintén az általánosságokhoz tartozik, nem a kiállítás előtti jogi helyzetről tájékoztat, a biztosan már előzőleg a nemességhez tartozók címereslevelében is gyakran látjuk. Elsősorban a kevésbé nevezetes, vagy ismert származást jelenti és csak másodsorban a nemnemesit, Medgyesi Pál esetében ez utóbbi nem kizárt. Az oklevélben a Medgyessy névalak inkább a királyi Magyarországra jellemző, ezért Medgyesi Pál továbbra is az erdélyi részek hagyományait követte nevének használatában. I. Rákóczi György bizalmas emberének kiállított armalis gesztus értékű volt a Habsburg ellenes összefogástól tartó III. Ferdinándtól. Az ekkor éppen királyi uralom alatti Szatmár vármegye 1643. február 11-én 17 MEDGYESI Pál: Rövid tanítás a presbyteriumról. Bp. 1934. 18 SZALÁRDI János: Siralmas magyar krónikája. Bp. 1980. 686. 19 LÁSZLÓ Gyula i. m. 20 MEGGYESI Lajost 1882 május 1-én merítette be Kornya Mihály Derecskén. - A budapesti baptista gyülekezet tagnyilvántartó naplója. 175