A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Seres István. „Az aradiak harca a komádiakkal” – Egy szerb népballada történelmi háttere és Szúnyogh György kuruc főkapitány aradi fogsága 1704–1706-ban

A szűkszavú adatok összevetéséből kiderül, hogy 1704 telén a rácok valóban Komádira támadtak, és többek között Dobozi István debreceni bíró 800 marhából álló gulyáját is magukkal vitték Aradra, Dobozi egyik, Marci nevű gulyásával együtt. A támadást kornádi lakossága is megsínylette, de a támadóknak sikerült meglepniük a városban tartózkodó kurucokat is. A rácok foglyul ejtették Szunyogh György kapitányt és Boda György főhadnagyot, majd mindkettőjüket magukkal vitték Aradra. Az összecsapás nem zajlott le vérontás nélkül, egy Herpai Sámuel nevű, Gödény Pál ezerebeli katona pl. 11 nagy sebet kapott, és később is csak nagy nehezen gyógyíttathatta meg magát Debrecenben. Mint később látni fogjuk, Fekete János zsoldmester 1706. évi elszámolásai alapján a rajtaütés valamikor 1704 december közepe táján következhetett be. KOMÁDI FEGYVERT FOGOTT LAKOSAI A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCBAN Szunyogh elfogása után Szalontai Madas Györgyöt nevezték ki a „Bihar Vármegyében lévő hajdú várassi seregének elejékben," mely tisztséget „más fél esztendőkig" viselte is.

84 Kornádi fegyvert fogott lakosait először 1705 nyarán említik Károlyi Sándor Gyula körüli táborozása idején. Június 9-én Bessenyei Zsigmond ezereskapitány arról értesítette a vezénylő generálist, hogy a „hajdú városi hadnagy" (minden bizonnyal Szalontai Madas György) panaszkodott neki a szófogadatlan katonáira. „Pusztán a zászlója", mivel a komádiak, két tized lovas és egy tized gyalogos, lementek Károlyi Gyula alatti táborába, ami miatt a hadnagy mellett maradt katonák is kedvetlenül szolgálnak. Bessenyei kérte Károlyit, hogy rendelje vissza a komádiakat a zászlójuk mellé.*

5 Bessenyei levele jó támpontot ad a fegyvertfogott komádiak megközelítő számára nézve, e szerint 1705 nyarán legalább 30 lovas és gyalogos katona szolgált a kuruc hadseregben. Viszont, ha figyelembe vesszük, hogy a kuruc ezredekben egy sereg általában négy, mintegy 20-25 főből álló káplárságból állott, a komádiak száma a fenti 30 főnél csak több lehetett. Gyula sikertelen ostromát követően Károlyi visszatért a fejedelem táborába. Út közben körösladányi táborából részletes utasítással látta el a nagyváradi ostromzár parancsnokát, Palocsay Györgyöt. Utasításai között Károlyi kitért a komádiakra is, megparancsolta Palocsaynak, hogy a kornádi lovasoknak „szüntelen az magosi puszta tornynál strázsájok legyen", és híreikkel folyamatosan informálják a brigadérost.

86 Rákóczi 1706 elején a Bihari hajdúvárosok lovasságát beolvasztotta a nagyrészt ugyancsak bihariakból álló Kárándy Mihály lovasezredébe.

87 Ennek megfelelően a Károlyi Sándor tiszántúli X4 „Tekintetes Szúnyog György Kapitány Uram ő Kegyelme rabságra való vitettetése után Nemes Bihar Vármegyében lévő hajdú várassi seregének elejékben tisztségre applicáltattam, melly tisztséget más fél esztendőkig viseltem is." Lásd Szalontai Madas György 1706. júl. 12-én kelt folyamodványát. 5 1705. június 9. Váradi blokád, Bessenyei Zsigmond levele Károlyi Sándornak. Széli Farkas: A nagybesenyői Bessenyey-család története. 226 p. „A hajdú városi hadnagy ngos uram nagy panaszkodással levén, hogy pusztán a zászlója, Komády Uramék fogván magokat lementek a ngod táborára, két tized lovas, egy tized gyalog; mely miatt egész kedvetlenséggel vadnak az itt maradtak; ngos uram méltóztatsék ngod parancsolni visza zászlójok alá való jövetelekrül." A „Komády Uramék" első szavát a kiadó, Széli Farkas vezetéknévként érzékelte, a szövegből viszont inkább az következik, hogy a bihari hajdúvárosok seregei közé állt kornádi lakosokról van szó. Egy másik alkalommal Bessenyei „Sarkady kapitány"-t említi, holott ez esetben sem személynévről, hanem éppen a név nélkül említett Szabó Sándor sarkadi kapitányról volt szó a levélben! X6 THALY Kálmán: A szent-andrási csata és Gyula ostroma 1705-ben. 41 p. 87 Lásd Károlyi Sándor keltezetlen fogalmazványát: „Item az Karandi Ezerét restringálni lehetséges az Bakóéval, és az Bihar Vármegyei haidu Városi Seregekkel egész ezeré azon az Tracrusbul állván." MOL Károlyi es. lt. Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. IV. Kuruckori vegyes ir.; Rákóczi 1706. február 3-án utasította is Károlyit, hogy csatolja Kárándy Mihály ezredéhez Bakó István seregét és „ugyan a Bihar vármegyei Hajdú Városok seregeit." MOL G 19 Rákóczi-szabh. lt. II. 3. h. 152