A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Történelem - Seres István. „Az aradiak harca a komádiakkal” – Egy szerb népballada történelmi háttere és Szúnyogh György kuruc főkapitány aradi fogsága 1704–1706-ban

vezénylő generális parancsnoksága alatt összeírt kuruc ezredek 1706. és 1708. évi kimutatásában a legtöbb fegyvert fogott kornádi lovas katona nevével már Kárándy Mihály mezei lovasezredében találkozunk. Az 1706 februárjában megkezdett mustrakönyv tanúsága szerint a kornádi lovasok többsége a berettyóújfalusi Fábián István főhadnagy vezette 6. kompánia 3. tizedében volt, az ugyancsak kornádi Ádám Márton káplársága alatt, név szerint: Megjesi Mihály, Kincses István, Bagi János, Dobai János, Kovács István, Vácsy Pál, Szabó István, Pap Mihály, Bére György, Borbély György, Szilágyi András, Csehy János, Kétegjházi András, Kincse Mihály, de a 2. kompánia 1. tizedében is találunk egy Murgó Mihály nevű kornádi katonát. Boné András lovasezrede 13. seregében két, Borbély János és Pap János nevű kornádi katonát, Károlyi Sándor lovasezrede 3. seregében egy Pap Ferenc nevű, Csáky László lovasezrede 4. seregében pedig egy Fodor Mihók nevű vitézt írtak össze. Érdekes, hogy az alig egy éve Törökországból hazatért Szappanos Mihály ezereskapitány, zömében háromszékieket tartalmazó lovasezredében is találkozunk komádival: Szilvási János a 7. sereg egyik tizedese volt.

88 Az 1708. évi mustrakönyv ugyancsak Kárándy Mihály ezredének 2. és 5. és 6. századában őrizte meg több kornádi lovaskatona nevét. Sajnos, a katonák születési és lakóhelyét illetően az összeírás készítői már nem voltak olyan lelkiismeretesek, mint két évvel korábban, sok katonánál nem, vagy csak részben töltötték ki az egyes rublikákat. A békési Szűcs Mihály főhadnagy vezette 2. seregben Morgó Mihály és Levadi István, Fábián István (5.) seregében: Ádám Márton, Szabó István és Pálfi György, a bagaméri Levari István (6.) seregében pedig Pálfi István kornádi lakos vitézkedtek.

89 Fábián seregében egyébként megtaláljuk a komádiak többségét, igaz, a helység említése nélkül. Ekkor már Borbély György a 3. tized káplárja, az ő tizedében volt még a harsányi születésű Bagi János, Dobai János, Szilágyi András, a dobozi születésű Megyesi Mihály is. Nyúzó Mihály lovasezredében pedig egy Taricska Ferenc nevű kornádi katona szolgált.

90 A lovasokhoz képest a Komádiból kurucnak állt gyalogos katonákról már jóval kevesebb adat áll a rendelkezésünkre. Öllyüs János 1706-ban összeírt gyalogezredében csak egyetlen kornádi katonát találunk, az 50 éves Takács Gergelyt, aki a 4. sereg egyik tizedese volt/" Valószínűleg a kornádi gyalogosokat a bihari hajdúkat korábban is parancsnokló Kos Mihály, esetleg Gödény Pál keze alatt kell keresnünk. Az időközben Erdélyből visszatért Kos 1707-1708 folyamán szintén a Tiszántúl védelmében foglalatoskodott. Károlyi 1707 őszén őt szemelte ki a helyreállítandó zsákai vár parancsnokának.

92 Károlyi tervezetében a bihari hajdúvárosok - köztük Kornádi -, a Sárrét vidéki helységekkel Debrecen városát segítették volna a zsákai „ó-vár" helyreállításában, míg a szerepi sánc felállításával a szabolcsi hajdúvárosok lettek volna megbízva néhány környékbeli (Udvari, Földes, Sáp, stb.) helységgel, köztük a bihari hajdúvárosok között nyilvántartott Kábával. Kos Mihály gyalogos ezereskapitány parancsnoksága alá két lovas sereg

93 és a bihari hajdúvárosok által kiállított 200 gyalogos került volna. Igaz, a zsákai vár helyreállításából végül nem lett semmi, de Kos még 1707 végén nekilátott a berettyóúj falusi sánc megépítéséhez, és 1708 m MOL P 396 Károlyi-cs. lt. Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. III. Lustrakönyv 1706. sy MOL P 396 Károlyi-cs. lt. Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. III. Lustrakönyv 1708. 90 MOL P 396 Károlyi-cs. lt. Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. III. Lustrakönyv 1708. 91 MOL P 396 Károlyi-cs. lt. Acta Publ. 1. Acta Rák. Ser. III. Lustrakönyv 1706. 92 „A Tiszán túl való földnek contentiójárul" MOL G 15 Rákóczi-szabh. lt. Caps. D. Fasc. 100. (Károlyi Sándor levelei 1707 okt.-dec.) 93 Ezek egyike a bajomi lovas sereg lett volna. 153