A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Pallag Zoltán: Posta Béla és a magyar keleti archeológiai intézet terve

Az expedíció epigráfusa Varga Zsigmond (HORVÁTH 1985, 159-160) lett volna,

28

akinek szerepéről Posta így ír: „a helyes munkamegosztás követelményeképp Létay Balázst tisztán a tárgyi archaeologia művelőjévé képzem ki, mert hiszen a szövegek olvasásába rejlő segítséget Vargától meg fogja kapni" (POSTA 1915a, 88). Mi volt az expedíció pontos célja? Erre a kérdésre már nem lehet kielégítő választ adni. Bizonyos adatokból mégis következtetni tudunk arra, hogy a kutatóút célja egy sumér lelőhely lett volna. Erre utal Létay tanári dolgozata a „Szumír szobrok"-ról, valamint Varga Zsigmond több ez időben megjelent írása is (VARGA 1913; 1913a; 1913b; 1914). Posta 1915-ben ezt írja: „a magyarság onnan szakadt ki a Keletről, ahol az emberi művelődésnek bölcsője ringott és a legrégibb művelődést, mint a legelső hullám, amely a távoli Nyugatra jutott, ennek a nemzetnek az ősei hozták a szárazföldi úton Európába. Ezt az igazságot ezer és ezer jelből látjuk, de ezt bizonyítani is kell.(...) A Tigris és az Euphrates partján a régi Mesopotámiában kell megkezdeni a bizonyítás munkáját, tudni kell a legrégibb írásnak, az okiratoknak titkát" (POSTA 1916, 79).

29 1904-ben mint fentebb láttuk - még gyökeresen ellenkező nézeteket vallott Mezopotámia és a magyarság „kapcsolatairól". Buday írja Pósta-nekrológjában, hogy a professzor háború alatt született cikkeinek tengelye: „hazánk földje régészeti tekintetben közvetítő a tőle keletre és nyugatra fekvő területek között. Még pedig nem egyszerűen átvevő és továbbadó, hanem az átvett művelődési anyagra kitörölhetetlenül rányomja a maga bélyegét és úgy adja tovább.(...) Az ősmagyar művelődési elemeket kiindulási pontjukon erős mezopotámiai hatás érte, mely hatással, közbeeső művelődések közvetítésével, későbbi útjukban is találkoznak." (BUDAY 1925, 13).

3<) Az expedíció elsődleges célja, a feltárásokon kívül valószínűleg az intézet tervének konkretizálása lett volna. AZ INTÉZET TERVE Nem maradt fenn annyi információ, hogy a tervezett Keleti Archaeológiai Intézet programját rekonstruálni tudjuk. Ahogy arra a bevezetőben is utaltam az intézetre vonatkozó kisszámú adat 2S Nincs túl jó véleménnyel róla a szakember, aki szerint „oly távol állt a módszeres nyelvtudománytól, hogy számára a nyelvészeti érveknek nem volt súlya" (KOMORÓCZY 1976, 31). Ugyanakkor megjegyzi, hogy „szándékaiban mindvégig a szó jó értelmében vett tudomány munkása maradt" (KOMORÓCZY 1976, 31). 29 Itt kell megemlíteni Posta egyik külföldön megjelent cikkét: „Die Rolle Ungarns in der östlichen und westlichen Zivilization", (PÓSTA 1916a) Ebben Magyarország földrajzi sajátosságaiból adódó történeti szerepéről ír, a kereskedelmi utak szerepéről a keleti és nyugati területek összekötésében a neolitikumtól fogva. Érdemes idézni rövid írásának záró gondolatát, amely - ne felejtsük el - 1916-ban, az I. világháború kellős közepén íródott: „Das Kamel, das Pferd und andere Zugtiere werden heute durch die Eisenbahn ersetzt; das Eisenbahnnetz aber welches ober dem Kaspischen Meer über die nördlichen Küsten des Schwarzen Meeres nach Westen Läuft und durch Ungarn den Verkehr abwickelt, der Osten und Westen kontinental verbindet, muß wieder frei werden. Frei muß es sein, nicht nur vom Standpunkte der Kultur eines oder des anderen Landes, eines oder des anderen Volkes, sondern auch von dem der ganzen menschlichen Zivilization, an deren Entwicklung jede Nation ihren Anteil haben soll" (PÓSTA 1916a, 27). 10 Nem tudjuk, hogy Posta hogyan viszonyult Varga sumér-uráli rokonság elméletéhez (KOMORÓCZY 1976, 30-32), de nem elképzelhetetlen, hogy valamilyen formában osztotta azt: „A honfoglaló magyarság már hármas európai őshazájában csupa olyan területen élt, a melyre két hatalmas művelődés szórja a legközvetlenebbül az ő sugarait: az egyik az ősrégi keleti műveltség, a mely Délkaldeából indul és a mely bár a hatalmi központok időrendi változásával, mint assyr, méd, perzsa és sassanida műveltség különböző népek alatt, de mindig ugyanazzal a lényeggel hatja át az emberi szellemeket; a másik a Pontus menti görög műveltség" (PÓSTA 1911, 26). 124