A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Pallag Zoltán: Posta Béla és a magyar keleti archeológiai intézet terve

nekrológokból és levelekből származik, tehát magával a tervezettel sehol sem találkoztam. Emiatt az egykori elképzelést csak főbb vonalaiban lehet vázolni. Buday Árpád jegyzetei között található egy Postára vonatkozó rövid feljegyzés: „1911, Millecker Rezső kisázsiai gyűjtése és kisázsiai tervek".

32 Az adattöredék értelmezéséhez a turáni mozgalom jelenti a kulcsot. „Itt most minden csupa kelet iránti érdeklődés," írta 1916-ban naplójába Goldziher Ignác a neves arabista (GOLDZIHER 1984, 346), de igaz ez a század első évtizedére is. Ez az érdeklődés főleg gazdasági téren jelentkezett és csak másodsorban a tudomány és a kultúra területén. 1910. november 26-án Budapesten megalakult a Turáni Társaság, alcímében a Magyar Ázsia Társaság, amely gazdasági és kulturális (tehát nem politikai!) téren kívánta megvalósítani a keleti terjeszkedést.

33 A mozgalom igazi vezére Paikert Alajos, a későbbi földművelésügyi államtitkár volt, de a december 5.-i közgyűlésen Teleki Pált a későbbi tragikus sorsú miniszterelnököt választották elnökké.

34 A kor neves orientalistái, történészei, földrajztudósai és politikusai voltak a társaság tagjai. Goldziher fentebb idézett szavait erősíti meg például az is, hogy a társaság a pártoló tagok sorába 1918. március 9-én többek között felvette a kor legnépszerűbb színésznőjét, Jászai Marit is.

36 A társaság expedíciókat szervezett Ázsia különböző területeire,

37 amelyek közül az első az ún. Mészáros-Milleker féle kisázsiai expedíció volt.

38 A kutatóúton gazdasági, állat- és növénytani megfigyeléseket tettek, valamint néprajzi, és valószínűleg régészeti anyagot gyűjtöttek. így válik érthetővé Buday fenti adata. Posta ekkor már valószínűleg a társaság szimpatizánsa lehetett

39

, 31 Banner János, Posta monográfusa több helyen is említi, hogy a vonatkozó levelek már megsemmisültek, vagy lappanganak:" Az akadémia és a Széchényi könyvtár kézirattárában semmi sincs. A család birtokában volt fényképek és levelek az ostrom alatt elpusztultak" (BANNER 1962, 44). A Széchényi könyvtár kézirattárában Posta Béla leveleinek származásáról a következőket találtam: „Vétel Deniflée Imrénétöl 1.500ft-ért Bp. III. Ernőd utca 11., 1963. VII. 25." A levelek Banner Jánoson keresztül kerültek a könyvtárba. 32 Buday Árpád: Posta Béla élete és működése, (fogalmazvány) (M.N.M. Adattár 26. P. B. hagyatéka: 483.26.12/962) 33 „Az egységes cél a rokon turáni népek tanulmányozása, összeköttetés létesítése ezekkel a nemzetekkel, vezérszerep a magyarnak a turáni népcsaládban tudományos és gazdasági téren" írta Teleki Pál (Teleki 1913, 5). 34 A Turáni Társaság vezetősége az első években: tiszteletbeli elnök: Széchenyi Béla, elnök: Teleki Pál, alelnökök: Cholnoky Jenő, Lóczy Lajos, Paikert Alajos (ügyvezető), választmány: Almásy György, Csánki Dezső, Désy Mór, Goldziher Ignác, Gombócz Zoltán, Kunos Ignác, Mészáros Gyula, Millecker Rezső, Princz Gyula, Sebestyén Gyula, Felvinczi Takács Zoltán, Vikár Béla. 35 1917-től Magyar Keleti Kultúrközpont lett a társaság neve, székhelyét pedig a Mezőgazdasági Múzeumból az Országház épületébe helyezte át. Megszerezték a kormány támogatását (Kincses Nagy, 45-46), tagságot szerzett többek között Ugrón Gábor belügyminiszter és Wekerle Sándor m iniszterelnök is. 36 Túrán III/4, 1918,272. 37 Paikert Alajos 1914. január 31-én tartott előadásában az alábbiakat mondta: „Hogy az Ázsiába készült expeditiók, vagy tanulmányutak résztvevőinek fáradtságait megkönnyítsük és sikeresebbé tegyük, két hónap alatt török és orosz gyakorlati nyelvtanítási kurzust rendeztünk be tagtársaink ezen csoportja részére." (PAIKERT 1914, 7) Ezen kívül beszélt a társaság jövendő munkaprogramjáról, amely magában foglalta „tudományos expeditiók és tanulmányutak indítását", valamint „expeditiós kurzus" folytatását is. (PAIKERT 1914, 8) 38 A kutatóút 1910-ben zajlott. Tagjai voltak: Mészáros Gyula (1883-1957) turkológus, a Néprajzi Múzeum munkatársa, Millecker Rezső (1887-1945) földrajztudós, a Földgömb c. magazin alapítója (1930), a debreceni egyetem tanára, Andrasovszky József botanikus és Náday Lajos zoológus (MILLECKER 1913). 39 191 l-ben írja: „A magyar a turáni népekhez tartozik, akár töröknek, akár finn-ugornak tekintsük a törzset, a melyről levált" (POSTA 1911,17). 125