A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Régészet, ókortudomány - Pallag Zoltán: Posta Béla és a magyar keleti archeológiai intézet terve

expedícióban való részvétel fordította érdeklődését a Kelet felé

12 (BANNER 1963). Már Wosinszky felhívta a figyelmet a honfoglalás kori leletanyag oroszországi párhuzamaira (Fodor 1990, 227), korszakos jelentőségűnek mégis Posta Béla 1905-ben megjelent „Régészeti tanulmányok az Oroszföldön" című munkája nevezhető (POSTA 1905).

13 1897-ben az expedíciót előkészítő tanulmányútra ment Finnországba és Oroszországba, ahol végigtanulmányozta a múzeumok gyűjteményeit és kapcsolatokat épített ki az orosz tudós körökkel.

14 Hatalmas tárgyi tudását az orosz múzeumok tárgyi anyagával összevetve csodálkozott rá a magyar honfoglalás kori emlékanyag és az oroszföldön előkerült leletek hasonlóságára.

15 A keleti analógiák jelentőségét felismerve elkezdett oroszul tanulni.

16 Erről a felismerésről így ír: „Szükségünk van az orosz tudományos körök rokonszenvének biztosítására, mert aki nem német szemüvegen nézi az orosz viszonyokat, de fáradtságot vesz magának, hogy a helyszínen saját szemeivel lásson, annak csodálattal kell elismernie azt az igazán minden ízében hatalmas és nagyszabású tudományos működést, amelyet ezek a körök kifejtenek. Azon a hármas területen, mely bennünket ősmúltunk szempontjából legközelebbről érint; t.i. a régészet, a néprajz, és a nyelvészet terén az utóbbi időben olyan hatalmas irodalom fejlett ki orosz nyelven, amely szinte megdöbbenti az embert és élénken érezteti azon mulasztás nagyságát, melyet azzal követtünk el, beértük a német és francia irodalom erre vonatkozó szűkös kivonataival, s nem igyekeztünk ebből a hatalmas forrásból közvetlenül meríteni" (POSTA 1904, 60-61; BANNER 1" 62, 12-13). De azt is megjegyzi, hogy az orosz hivatalos körök rokonszenvére is szükség van az Oroszországban folytatandó munka érdekében (POSTA 1904, 61). Érdemes idézni még az ide vonatkozó gondolatait: „a hazai tudomány tekintetében látnom kellett azt, hogy régészeti emlékeink specifikusan nemzeti elemének javarészt már a legkorábbi időktől kezdve nem magyarázhatjuk és érthetjük a keleti világ emlékeinek tüzetes ismerete nélkül. Sőt azt is látnom kellett, hogy bizonyos csoportok szempontjából, reánk nézve még a keleti területek közül sem az ősrégi nagy kulturális központok bírnak közvetlen fontossággal, hanem inkább azon óriási steppeterületek régészeti hagyatéka, mely a keleteurópai nyugatázsiai területeket foglalja magában" (POSTA 1904, 59-60; BANNER 1962, 12). Posta Béla tehát egy új területet vont be a magyar őstörténet kutatásába az anyagi kultúra szempontjából: a kelet-európai, vagy Dél-orosz steppét (CSORBA 1969-70, 119; BÓNA 1979, 39). Már a Zichy-expedíció alatt felmerült benne a gondolat, hogy az orosz régészetnek szorosabban kellene együtt működni a külföldi, így a magyar régészettel. Kevésnek találta ugyan is az orosz területekhez képest az orosz régészek számát (POSTA 1899, 76-77). Bár már Jerney János

17 (1844-1845) (JERNEY 1851) és Rómer Flóris (1874) (RÓMER 1875, 42) is felvetettek sok 12 „Posta Béla, akinek csak húsz esztendőt engedélyezett a sors tudományos munkatervei és ezzel együtt életelképzelései megvalósítására, a századforduló tájékán még gyermekcipőben járó erdélyi kutatások szervezésére, de egyidejűleg oroszországi és mezopotámiai kutatások távlati terveinek kidolgozására. Erre sarkalta őt a III. Zichy-expeditió - nem mindig kellemes - tapasztalata és az az elgondolás, hogy a fejlődő magyar régészetnek is ki kell vennie a részét a nemzetközi feladatok megoldásából" (BANNER 1961,45^-6). '• Jelentőségét azonnal felismerte Nagy Géza is (NAGY 1906). 14 Erről Hampel Józsefnek a Nemzeti Múzeum igazgatójának 1897. november 26-án kelt levele (OSZK. Kt. Fond 23.) is tanúskodik. Hampel ugyanis orosz tudósok címét és elérhetőségét tudakolta Postától, aki, ahol lehetett ezt teljesítette is. A gyűjtemények látogatásáról: POSTA 1898. 15 Ezekről tudósítanak Hampelnek írt levelei, valamint naplószerű feljegyzései (BANNER 1962, 45-148). 16 A Magyar Nemzeti Múzeum adattárában megtalálhatók orosz nyelvű feljegyzései és nyelvi gyakorlatai. M.N.M. Adattár 26. Posta Béla hagyatéka. 17 „Jerney volt az első, ki történeti és ethnológiai szempontokon kívül a régészeti nyomokra is kiterjesztette figyelmét" (NAGY 1906, 387). így például a kun sírszobrok sem kerülték el azt (FODOR 1985). 121