A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Művelődés- és irodalomtörténet - Szabó Anna Viola: „Öttől hétig moziban etetema fantáziámat”. Oláh Gábor és a film

keltezésű A páholyban című versében - aktualizálva, Greta Garbót helyettesítve a filmvászonra az apró kalandból kölcsönös szerelmi párviadalt alakít a páholy sötétjében - Ilonka démon lesz, méltó párja Garbónak, „csókja éget, csókja lázít, csókja kéjbe ringató", és, hogy a teatralitás teljes legyen: a felgyúló lámpák fényében a közönség nem a filmet - őket tapsolja.

59 OLÁH GÁBOR ÉS A RÉMEK Nemcsak nő-képét meríti a moziból, egész világképét átmitologizálja a film. Ahogy öregedésével és betegségével elhatalmasodik rajta halálfélelme, s ebből fakadóan felerősödő magányosság-tudata, szorongása mindenhol és csaknem mindentől, gyanakvása és az elkésettség érzése egyre inkább úrrá lesz rajta, úgy kerülnek elő és zajganak-zsibonganak agyában, üldöző rémképekké válva, a hajdan látott moziborzalmak. Operáló orvosát már a húszas években vámpírnak képzeli egy versében, s lelki szemei előtt látja, hogy a kis vörös doktor az ő vérétől, fogyó erejétől dagad kövéren.

60 A vámpír réme sokáig kísérti. Egy ártatlan, ugrató beszélgetés nyomán szakítja meg levélkapcsolatát Tessitori Nórával is, aki „vamp"

61

, mert megijed, hogy a hisztérika „éjszaka besurran hozzá és kiszívja a vérét."

62 Riadozásaiban minden pletykát komolyan vesz, készséggel elhiszi mindenkiről, aki kissé furcsán viselkedik, hogy bolond, hogy valami titkos, sötét bűn lapul a múltjában - s fölénnyel, gőggel emelkedik mindenki fölé, aki róla állítja ugyanezt. Neki lehet. A művész „a legmagasabbrendű ember, az emberek igazi szellemi királya",

63 s kicsinyes kora csak magára vethet, ha ezt nem látja meg őbenne. A fölény hangja azonban egyre halkul, bizonytalanodik, egyre erőtlenebb, ahogy démonai elhatalmasodnak rajta. Az iskolából való eltávolítását, idő előtti nyugdíjazását eredményező „eset", a pofon, sokkal inkább volt köszönhető - mind kiváltó okaiban, mind - elsősorban - lelki következményeiben - Oláh beteg teste által megbetegített lelkének, hatalmasra növesztett rémképeinek, mint a „bűn" valóságos nagyságának, amelyért már megveretést, börtönt, kivégzést vizionál büntetésül a maga számára lázas fantáziájában. Oláh ugyanis felpofozta egy szemtelen tanítványát, akinek édesapja, mint utólag kiderült, katonatiszt és városi képviselő volt. Oláh rémlátásai magából ebből a tényből fakadtak, s fokozódtak üldözési mániává. A megpofozott fiú képe hatalmas rémmé nő képzeletében és felveszi egy valaha látott némafilm, A prágai diák Baldwin-jának alakját, aki eladta a lelkét - a tükörképét - a Sátánnak, s az, az ő nevében, megrontotta minden emberi kapcsolatát, tönkretette az életét, míg végül a tükörkép életét kioltó golyó öngyilkossággá fordulva végez a diákkal. (Akárcsak Dorian Gray és arcképe.) így születik meg a láthatatlan diák víziója, aki az osztályban „mikor jobb, mikor bar" alakjában ül, felismerhetetlenül, néha pedig csak gonosz szelleme bújik a diákokba, a tanár bosszantására, rémisztgetésére. Végül már annyira képtelen szabadulni a saját fantáziája teremtette gyötrő képtől, hogy eldönthetetlenné válik számára, melyikük a rém, melyikük a nagyobb bűnös. „Mért bánt engem ez a rém? 0 volt denevérem, / Ő volt az én vámpírom, ő szívta ki vérem. / Most már soha el nem hagy? Magam vagyok árnya, / Mintha testem a testében, s lelke bennem járna."

64 Élete végére az álmok véglegesen átveszik az uralmat a való világ felett, egyre jobban kapaszkodik beléjük, húzza magára azokat, egyre kétségbeesettebben és reménytelenebbül, 59 A páholyban. Mj.: Pokol. Debrecen, 1931. 109. 60 Vámpír, (kézirat) In.: Versek és egyebek. 13. DIM K.X.93.12.1.38. 61 vamp: természetfeletti vonásaitól megszabadított vámpír, női alakban, (vö.: VARRÓ, 30-31.) 62 NAPLÓ IV., 291-292. 63 NAPLÓ IV., 115. 64 A láthatatlan diák. (kézirat) In.: Versek 1936. szeptemberétől. 556. 314