A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Természettudomány - Juhász Lajos–Sallai Zoltán: A Dél-Nyírség halfaunája

halfaunával jellemezhető, amit a betelepített fajok egészítenek ki. A dél-nyírségi vízterek természetes módon történő további benépesülése csak erre valamint az állóvízi környezetre jellemző fajokkal történhet. Az állóvizek szemisztatikus vízjárású területek, amelyek ökológiailag a sok szerves anyag és a nagy mennyiségű üledék alapján eutróf, illetve a kívülről bekerülő exogén anyagok feltöltő hatása miatt disztróf (WILHELM, 2000) tavaknak felelnek meg. A spontán betelepedő halak társulásai leginkább egy csukás-compós tóra emlékeztetnek (pl.: Halápi-tározó), az intenzíven halasított tározók esetében az ilyen jellegű osztályozás nem értelmezhető. A vízi életterek és a halfajok előfordulási viszonyai Az általunk vizsgált 22 víztér közül a legfajgazdagabbnak a Pocsaj melletti vízfolyás bizonyult 15 fajjal. Itt jegyezzük meg, hogy ez a víztér már nem tartozik a Dél-Nyírség tájegységhez, itt vizsgálatainkat alapkutatásként végeztük. A dél-nyírségi vizek közül a legváltozatosabb halfaunát a Kati-ér Vekeri-tóval egyvonalban lévő zsilipjénél találtuk, ahol 12 faj egyedét gyűjtöttük. Ennek a víztérnek a csíkfélék és a fenékjáró küllő jelentette a külön értékét. Az erdőspusztai tavak (a Bánki arborétum tavával kiegészítve) halfaunáját egyértelműen a telepítés határozza meg. Spontán visszatelepedésből csak olyan tájidegen (exotikus) fajokat találtunk, mint a két törpeharcsa faj, naphal, razbóra és minden víztérben az ezüstkárász. A Dél-Nyírségben mintázott élőhelyeken kimutatott halfajok gyakorisága FAJ Hány víztérben fordult elő Az előfordulás aránya az összes víztérből (%) 1. Bodorka (Rutilus rutilus) 10 45,4 2. Amur (Ctenopharyngodon idella) 3 13,6 3. Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) 15 68,2 4. Domolykó (Leuciscus cephalus) 1 4,5 5. Kurta baing (Leucaspius delineatus) 3 13,6 6. Küsz (Alburnus alburnus) 4 18,2 7. Karikakeszeg (Blicca bjoerkna) 3 13,6 8. Dévérkeszeg (Abramis brama) 1 4,5 9. Compó (Tinea tinea) 5 22,7 10. Fenékjáró küllő (Gobio gobio ) 2 9 11. Halványfoltú küllő (G. albipinnatus) 1 4,5 12. Razbóra (Pseudorasbora parva) 8 36,4 13. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) 6 27,3 14. Kárász (Carassius carassius) 3 13,6 15. Ezüstkárász (Carassius auratus) 22 100! 16. Ponty (Cyprinus carpio) 5 22,7 17. Pettyes busa (Aristichthys nobilis) 2 9 18. Réti csík (Misgurnus fossilis) 12 54,5 30