A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)
Természettudomány - Juhász Lajos–Sallai Zoltán: A Dél-Nyírség halfaunája
FAJ Hány víztérben fordult elő Az előfordulás aránya az összes víztérből (%) 19. Vágó csík (Cobitis taenia) 8 36,4 20. Törpeharcsa (Ictalurus nebulosus) 2 9 21. Fekete törpeharcsa (let. melas) 11 50 22. Csuka (Esox lucius) 13 59 23. Naphal (Lepomis gibbosus) 19 86,4 24. Sügér (Perca fluviatilis) 3 13,6 25. Süllő (Stizostedion lucioperca) 1 4,5 A 25 halfaj közül mindössze 6 faj fordult elő legalább minden második élőhelyen. Konstansdominánsnak egyedül az ezüstkárász számít, mert az összes mintavételi helyről előkerült. Halfaunisztikai szempontból fontos réti csík viszonylag jelentős előfordulása, valamint a ragazók közül a csuka gyakorisága. A fekete törpeharcsa, ezüstkárász, naphal, mint agresszív terjeszkedők a kiszáradási folyamatok után ismét vízzel telt csatornák tározók pionír fajai, amelyek konkurensei az őshonosnak tekinthető fajoknak, lényegesen csökkentve ezek visszatelepedésének természetes folyamatát. Csak ritka, unikális elemnek tekinthetők azok a fajok, amelyek csak l-l mintavételi helyről kerültek elő (pl.: domolykó, dévérkeszeg, halványfoltú küllő). A HALFAUNA TERMÉ SZÉT VÉDELMI ÉRTÉKELÉSE A 25 kimutatott faj a hazai, recens fajok (kb. 80 faj) alig több mint 30%-a. Jelentős többségük általánosan elterjedt kozmopolita, pionír faj, amely semmilyen természetvédelmi értéket nem képvisel (pl.: ezüstkárász, razbóra, fekete törpeharcsa, naphal). Néhány faj azonban, mint törvényesen védett, vagy a régióban ritka, természetvédelmi szempontból kiemelésre érdemes. A halfauna természetvédelmi értékelésére felhasználtuk a GUTI (1993) által kidolgozott értékrendszert. E szerint a hazai halfajok 8 természetvédelmi kategóriába sorolhatók (kipusztult, eltűnő, veszélyeztett, ritka, tömeges, bevándorló, egzotikus, unikális), amelyek értékszámot is kapnak. Ezek alapján a Dél-Nyírség halfaunájának tagjai az alábbi kategóriákba sorolhatók: - Ritka (értékszáma 2) 8 faj: domolykó, kurta baing, compó, halványfoltú küllő, kárász, réti csík, vágó csík, süllő) - Tömeges (értékszáma 1): 11 faj: bodorka, vörösszárnyú keszeg, küsz, karikakeszeg, dévérkeszeg, szivárványos ökle, fenékjáró küllő, ezüstkárász, ponty, csuka, sügér) - Egzotikus (betelepített, értékszáma 0) 6 faj: amur, razbóra, pettyes busa, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, naphal) A fauna abszolút természeti értéke (T A ) a faunaelemek értékrendjeinek és az endemikus fajok számának összege, azaz: T A =2n R +n T +N, jelen esetben T A = 2x8+11+0, azaz 27. 31
