A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Művelődés- és irodalomtörténet - Cornelius, Deborah S.: Az új nemzedék – egy konzervatyv korszak radikális reformerei (Adatok a két háború közti ifjúsági mozgalmak történetéhez: a Sarló és a Szegedi Fiatalok)

tárgyi feltétele nélkül. (ERDŐDI-HARRACH 1929, 375.) A Buday által tervezett központok a hiányzó szolgáltatásokat nyújtották volna a tanyasiaknak.

23 Az Agrár Settlement Mozgalom feltűnően hasonló utat járt be, mint a Sarló. Az agrár settlement gondolat kezdetben meglepően nagy nyilvánosságot és támogatást kapott hivatalos intézményektől, többek között egy jelentős újpesti intézet igazgatójától, Erődi-Harrachtól. Miután meghallgatta Buday elképzeléseit a tervezett tanyai létesítményekről, amelyekben egy nagy klubterem és ingyenes gyógyszertár is lett volna, arra biztatta, hogy készítse el a részletes költségvetést. Bár Erődi biztatása valószínűleg őszinte volt, Buday gondosan megalkotott tervei mégsem valósulhattak meg. A 20-as évek második felében tapasztalható viszonylagos jólétnek véget vetett a gazdasági válság, és a nagyszabású budapesti munkástüntetés 1930 szeptemberében újjáélesztette a kormány félelmét a kommunista forradalomtól. Ugyanakkor az Agrár Settlement Mozgalom váratlanul kritikát kapott jobb- és baloldalról egyaránt, ami elbátortalanította és a céljaik újragondolására késztette őket. Hosszas belső vita után a Tanyabizottság úgy döntött, hogy saját szűkös anyagi lehetőségeikre támaszkodva, önállóan folytatják tovább a tanyakutatást.

24 Meg voltak győződve róla, hogy a megoldás kidolgozásához szükség van a valós körülmények tudományos feljegyzésére. A Sarló cserkészeihez hasonlóan ők is felosztották maguk között a tanyavilágot: mindenkire jutott egy falu vagy egy település, amelyet hetente látogatott. Szociográfiai kutatásokat folytattak, de emellett jogi, egészségügyi és gazdasági tanácsadást is végeztek. Együttesen pedig ismeretterjesztő szeminárium-sorozatot is szerveztek a parasztságnak. Ezek a módfelett népszerű, diavetítéssel és irodalmi felolvasásokkal kísért előadások olyan témákkal foglalkoztak, mint a modern mezőgazdasági módszerek, gazdasági körülmények és egészségügyi problémák. A Sarló vezetőinek küldött üzenetében Buday bizakodását fejezte ki, hogy sikerül majd felépíteniük a tervezett tanyaközpontot. Bár hangsúlyozta, hogy a Szegedi Fiatalok mozgalma az 1925-ben indult Sarlóhoz képest igen fiatal és hogy csupán alig több, mint másfél éve érdeklődnek a tanyavilág iránt, kifejtette azt is, hogy mostanra már kidolgozták az agrár settlement alapelveit és minden reményük megvan, hogy az elkövetkező hónapokban meg is kezdjék egy agrár settlement központ létrehozásának munkálatait.

25 A tanyasi emberekkel való sikeres együttműködésük ellenére a fiatalok rájöttek, hogy magányos erőfeszítéseik és korlátozott anyagi forrásaik nem változtatják meg alapvetően a parasztság életkörülményeit. A hivatalos körök megvonták kezdeti támogatásukat. Ahogy mélyült a gazdasági válság, az esetleges paraszti megmozdulásoktól való kormányzati félelem miatt egyre többet zaklatta őket a rendőrség és a csendőrség. A vitatott írókat (pl. Tamási Áron, Móricz Zsigmond) is bemutató, a kor problémáival foglalkozó előadássorozatokat arra hivatkozva állították le, hogy forradalomra uszítja a parasztságot. 1931 nyarára a csendőrség lényegében a csoport minden tevékenységének útját állta. Közben elkobozták Radnóti Miklós első verseskötetét és a költőt a „közszemérem megsértésével" és „lázadásra való uszítással" vádolták. 1931 ősze jelzi a mozgalom harmadik, az eddigieknél radikálisabb szakaszának kezdetét. Annak ellenére, hogy a Kommunista Párt be volt tiltva Magyarországon, elkezdtek kacérkodni a marxizmussal. A könyvtárban egy Lenin-kötetre bukkantak, József Attilától pedig kölcsönkapták A szegedi rádióban elmondott beszédében Buday - a jövő orvosainak, ügyvédeinek és közigazgatási vezetőinek kötelességtudatára hivatkozva- a tanyasi életkörülmények jobbítására szólította fel az egyetemistákat. A diákok majdnem kivétel nélkül szegények voltak és spártai életmódot folytattak, nem vettek részt az egyetemi táncmulatságokon, ritkán mentek moziba, sőt még kávéházba is. Vetés 1929. április, 7. 257