A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Művelődés- és irodalomtörténet - Cornelius, Deborah S.: Az új nemzedék – egy konzervatyv korszak radikális reformerei (Adatok a két háború közti ifjúsági mozgalmak történetéhez: a Sarló és a Szegedi Fiatalok)

Buharin egyik könyvét francia nyelven, s el is olvasták őket. Az egyik nyári párizsi útjáról Radnóti kommunista jellegű cikkeket hozott haza. Társadalmi összeomlást sejtető sztrájkhullám söpört végig Európán és az ifjúságot egy közeledő forradalom érzete töltötte el. (BARÓTI 1969.) A mozgalom egyik tagja, a magát kommunistának valló Hont Ferenc bemutatta társait a Szegedi Munkásotthonban, ahol politikai agitációba fogtak. Előadásokat tartottak a munkásfiataloknak, írtak az asztalosműhely polcán titokban őrzött háziújságba és szavalókórust vezettek, ami a propagandaterjesztés hagyományos módjának számított. A szavalókórust Hont vezette Radnótival, aki Petőfi, József Attila és Kassák műveinek szerepeltetésével új, komolyabb tartalmat adott a felolvasásnak. Részt vettek az illegális kommunista vezető, Dr. Szepesi Imre marxizmus szemináriumain is. (LÉNÁRT 1982, 25-26.) Ahogy az egyik vezetőjük jóval később megfogalmazta: „Akkoriban mindannyian marxisták voltunk".

26 A munkások körében folytatott radikális tevékenység rövid életű volt. 1932. április 2-án, a kormány egyik kommunistaellenes rajtaütése során Budayt és két társát letartóztatták. Bár hamar szabadon engedték őket, a kijózanító élmény hatására leállították a Munkásotthonban folytatott tevékenységüket. A fiatal értelmiségiek körében magas volt a munkanélküliség, a tagok közül pedig mindenkinek komoly szakmai törekvései voltak. Látva az intellektuális proletariátusba való süllyedés veszélyét, inkább nem kockáztatták politikai kalandokkal a karrierüket. Baróti Dezső kifejtette, hogy habár a marxista elmélet lenyűgözte őket, megpróbálták összebékíteni Marxot Freuddal, valamint Gorkijt, Bartókot és Brechtet, hogy egyfajta romantikus proletárdiktatúra elgondolásáhozjussanak. (BARÓTI 1977, 205.) A Szegedi Fiatalok visszavonult a munkások és a parasztság köreiből, szűk elit körré alakult és Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma néven így működött végig a 30-as években. Csak a két nő, Tomori és Árvay folytatták a hetenkénti látogatást Tápé faluban. 1932 őszén az egyetem védett falain belül indítottak egy előadássorozatot, amely vitatott témákkal foglalkozott. A legélénkebb nyilvános vitát és kritikát kiváltó előadások között volt Erdei Ferencé a történelmi materializmusról és Radnóti Miklósé, amelyben a proletárköltők működését támogatta. (BARÓTI 1977, 355-356.) Ez idő alatt a Szegedi Fiatalok a publikációkra fektették a hangsúlyt, s ezekben a szélesebb közvéleményre kívántak hatni.

27 A kiadványaiknak volt köszönhető, hogy a 30-as évek folyamán egyre nőtt a befolyásuk. 1931 és 35 között tizenhat művet adtak ki. 1933-ra a politikai légkör egyre feszültebbé vált. Hitler sikere Németországban, expanziós törekvései és az első zsidóellenes intézkedések egy fenyegető végzet előjeleinek tűntek. A Szegedi Fiatalok tagjai mégis tovább hirdették reformelképzeléseiket. Az agrárproletariátus problémáival foglalkozó kutatásaik és kiadványaik útnak indítottak egy falukutató mozgalmat, amely a 30-as évek közepére teljesedett ki és a vidék problémáit feltáró kiadványok sorát eredményezte.

28 Ezek együttes hatása eredményezte a rövid életű, földreformot sürgető Márciusi Front létrejöttét, a súlyos nemzetközi helyzet azonban már nem tett lehetővé semmilyen reformot. Diplomájuk megszerzése után a tagok közül sokan Budapesten vállaltak munkát, s így a kör aktivitása csökkent, bár a mozgalom hivatalosan csak 1938-ban oszlott fel. Akkorra már annyira 26 Interjú Árvay Erzsébettel. 27 A Művészeti Kollégium színházi tevékenysége különösen jelentős szerepet játszott a csoport befolyásának terjesztésében. Hont Ferenc ötletéből született meg a Szegedi Szabadtéri Színház, amely ma is nagy tömegeket vonz. Hite szerint a színház feladata nemcsak az, hogy a tömegeknek, hanem az is, hogy a tömegek bevonásával játsszon. Az általa színre vitt Az ember tragédiája előadáson egy 300 fős, szegedi munkásokból álló kórus is szerepelt. 28 Szabó Zoltánnak, Buday és Ortutay közeli munkatársának A tardi helyzet című müve feltárta a kis falu lakóinak nyomorúságos életkörülményeit és országos szenzációt keltett. 258