A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Művelődés- és irodalomtörténet - Cornelius, Deborah S.: Az új nemzedék – egy konzervatyv korszak radikális reformerei (Adatok a két háború közti ifjúsági mozgalmak történetéhez: a Sarló és a Szegedi Fiatalok)

Ahogy fogyatkozott a hazatérés reménye, a diákok az új környezetben próbálták megtalálni önmagukat és jövőbeli szerepüket. Kívülállóként élesebben láttál a szegedi és környékbeli társadalmi problémákat. Mivel az erdélyi magyar társadalomhoz voltak szokva, ahol nem volt olyan nagy különbség szegény és gazdag között, az alföldi parasztság körében tapasztalt nagy egyenlőtlenségek megdöbbentették őket. Szeged társadalmától elidegenedve a környék parasztságához vonzódtak, akiket „hamisítatlan magyarnak" véltek. A társadalmi feszültségek intenzív megtapasztalása még érzékenyebbé tette őket a szegedi és a környékbeli társadalmi igazságtalanságok iránt. Az egyetem, jól felszerelt laboratóriumaival és modern épületeivel éles ellentétben állt a mezei munkások és bérlők lakhelyeivel. A város 120 000-es lakosságának több mint fele mezőgazdasági munkás vagy bérlő volt, s döngölt padlójú lakhelyeiken nem volt vezetékes víz és csatornázás. A tuberkulózis miatti halálozási arány 31%-kal magasabb volt az országos átlagnál. (CSAPLÁR 1978, 167.) A Szegedi Fiatalok szervezete, s egyben érdeklődésük a környék agrárnépessége iránt 1928 elején, a mezőgazdasági világválság magyarországi megjelenésekor kezdett kialakulni. A menekült diákokat a református egyház keretein belül működő diákszervezet, a Bethlen Gábor Kör fogta össze.

21 Protestánsként kis elszigetelt csoportot alkottak a túlnyomórészt katolikus Szegeden, ahol még mindig érződött a nem katolikusok letelepedését tiltó hajdani törvények hatása.

22 Buday György karizmatikus vezetése alatt a Bethlen Gábor Kör kiszélesítette tevékenységi körét és új, nem protestáns tagokat vonzott magához - peremhelyzetű rétegek tagjait, akik szintén érzékenyek voltak a fennálló társadalmi igazságtalanságokra. Buday kidolgozott egy tervet a kör kiszélesítésére, s ebben a változatos vallási és kulturális hátterű, meglévő alföldi diáktagságra támaszkodott. Felvállalta a Szeged környéki szétszórt és elszigetelt tanyák népességének kutatását. Egy független „Tanyabizottság" felállításával, amely ugyan a református szervezet égisze alatt működött, sikerült nem református fiatalokat is toboroznia. A Tanyabizottság tagjai alkották a Szegedi Fiatalok magját: Tomori Viola és Árvay Erzsébet Erdélyből, a protestáns paraszti származású Erdei Ferenc és Ádám László, a zsidó Reitzer Béla és a katolikus Ortutay Gyula. Hamarosan még csatlakoztak hozzájuk néhányan, közöttük számos zsidó, például Hont Ferenc és Radnóti Miklós. A szokatlanul változatos vallási és társadalmi összetételű - protestáns arisztokrata és paraszti, zsidó polgári és értelmiségi, erdélyi dzsentri és kishivatalnoki valamint katolikus városi származású - csoport, amelyet Buday dinamizmusa és jövőképe, a közös érdeklődés és a közös gondok tartottak össze, ritka csoportosulásnak számított az akkori Magyarországon, sőt bárhol Európában is. Ekkor alakult ki a Szegedi Fiatalok egyedülálló arculata. Buday az elszigetelt tanyasi lakosság számára központokat kívánt létrehozni. Ezt a törekvést „Agrár Settlement Mozgalom"-nak nevezte. A sok ezer szétszórtan elhelyezkedő kis tanya gyakran 15-20 mérföldnyire feküdt attól a várostól vagy községtől, amelyhez közigazgatásilag tartozott. (WARRINER 1939, 14.) Az egyik szociológus szavaival élve az emberek „kulturális számüzöttekként" éltek - utak, iskola, templom, orvos, gyógyszertár, vagy a közösségi élet bármely 21 A kör az 1902-es kolozsvári alapításkor megfogalmazott célkitűzéseket követte: egyesíteni a protestáns ifjúságot Bethlen Gábor erdélyi fejedelem „hazafias, vallásos és tudományos szellemében". (GÁBOR 1987, 281-283.) 22 Bár Szegeden a 18. század óta jelentős zsidó közösség élt, a helyi református egyházat csak a 19. század végén alapították meg és a szabadelvű protestáns szellemiség új volt a város számára. 256