A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Néprajz, kulturális antropológia - Selmeczi László: Az Ördögárok mondái Biharban

resztül Nagykálló, majd Hajdúdorog felé húzódik, onnan Ujfehértó irányába folytatódik, majd a nyomvonal a következő települések határa^érinti: Hajdúböszörmény, Téglás, Hajdúhadház, Debrecen, Hencida, Konyár, Berekböszörmény, Körösszegapáti, Körösnagyharsány, Kötegyán. A külső árok Hajdúhadház-Nagyerdő, Létavértes, Bors, Nagyvárad vonalat követi. A legkülső vonalat pedig a gúti erdőtől Érmihályfalváig lehetett valószínűsíteni. (GARAM É.-PATAY PSOPRONIS. 1983.32^11.) A szarmata nagysánc ismert elnevezései közül a bácskai szakasz római sánc neve Marsiglitől ill. tanítványaitól eredt a XVIII. században, így azt kizárhatjuk vizsgálódásaink köréből. A védmű tiszántúli szakaszának elnevezései a következők. A II. katonai felvétel (1810-1869) XLI-45 térképlapján Tiszadob és Tiszadada között egy délről északi irányba a Tiszába torkolló árok mellett a Cseszárka felírás látható (BÁLÁS V. 1961. 64.). Az I. katonai felvétel összesítő, ún. Neu-féle térkép 15. lapján a Büdszentmihálytól a Nagykállóra vezető út jelzése mellett, amely a Benehalomnál kettéválik és a másik ága délkeleti íveléssel Újfehértóra vezet, a következő feliratok szerepelnek: Szentmihály után - Csehárka Graben, nem sokkal távolabb - Cézárok Alter Graben, a Benehalomnál - Csekarke Alter Graben, Ujfehértó előtt pedig - Ördögárok.

5 Pesty Frigyes kéziratos helynévtára részére 1864-ben Téglás község elöljárói azt jelentették, hogy az „Ördögárka vagy Csörszárka az egész határt északkelettől délnyugat felé keresztül metszi. A mélyedés, bár mindig mívelés alatt van, most is tisztán kivehető." (BÁLÁS V. 1961. 65.) Zoltai egy 1786-ban a Hajdúkerületről készített térképen a Hatház és Hajdúböszörmény közti erdőségben berajzolt Agger antiqua v. Csörsz árka vonalat fedezett fel és közölt (ZOLTAI L. 1935. 26., BÁLÁS V. 1961. 66.). Ugyanezt az árkot egy 1737-es, 1778-as és 1795-ös tanúvallomásban egybehangzóan Ördög árká-nak nevezik. (H. FEKETE P. 1959., BÁLÁS V. 1961. 66.) Zoltai Debrecen határából is közölt adatot. 1744-ből: „A Csere szélén, a v.(ámos) pércsi középső út mellett, az Ördögárka partján északról vagyon két határ." (ZOLTAI L. 1935. 26., BÁLÁS V. 1961. 67.) 1835-ből: „Ördögárok v. Csörsz árka" Parlagh-pusztán keresztül, a hatházi erdő felől, az Úrdombjától nyugatra, 260 ölnyire vonul a Nagycsere felé." (ZOLTAI L., 1935. 26.) A Pesty-féle helynévtár a következő településekről említ adatokat: Hosszúpályi - ,^írok, Ördögárka 4 öl széles, 400-600 öl hosszú árok, mely átmegy a Konyári határba, mi okból ásatott nem tudatik", Hencida - „Ördög árka a község határán keresztül vonuló igen nevezetes árok forma hely", Váncsod és Mezőkeresztes szintén megemlékeznek az Ördögárokról, Berekböszörmény - „Ördögároknak neveztetik Berekböszörmény határában, némely helyen egy, máshol másfél öl magasságú földhányás, mely a határszél északi oldalán kezdődik és annak nyugat-déli részéig húzódik." (BÁLÁS V. -1961. 73.) A legdélibb község, amely hírt ad a sáncvonalról Nagyharsány: „Ördögárka a harsányi határból az ugraiba megy át, néhol mély, nagy partokkal környezett árok, néhol elvész és ismét előtűnik." (BÁLÁS V. 1961. 26.) A felsorolt adatok alapján úgy tűnik, hogy a szarmata nagy sánc Tiszadob-Debrecen közötti szakaszát egyaránt nevezték Csörsz-árkának, ill. Ördögároknak, Debrecentől déli irányban azonban már csak az Ördögárok kifejezés ismert. Azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy a nép nemcsak a szarmaták által épített sáncokat nevezi ördögároknak, hanem más földműveket is. Ilyen pl. a Hortobágyot délkeleti irányban keresztülmetsző, részint ásott, részint természetes ősi vízmeder, az Árkus. Vagy a Gyovai halomtól keletre és északra, a térképen Régi gó/-nak jelzett, érhez hasonló széles mélyedést, amelyet egyik oldalon széles, ellaposodott alacsony gát kísér, a juhászok Ördögárok-nak nevezték. Nagyiván térképe a XVIII. század végéről a községtől enyhén északkeleti irányban a nádudvari határ felé egy mesterséges vízlevezető árkot jelez Ördögárok elnevezéssel. Szeghalom határában is létezik egy Ördögárok elnevezésű mesterséges földmű, amelyet már a múlt században bevontak a víz184