A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Néprajz, kulturális antropológia - Selmeczi László: Az Ördögárok mondái Biharban

rendezések körébe (BÁLÁS V. 1961. 70-71., 99.). Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a Csörszárok vonatkozásában is hasonló jelenségnek lehetünk tanúi. Fodor szerint a Jászságban a nép már minden nagyobb árkot Csörsz-ároknak mondott. Ladány egyik 1860-ban kelt lecsapolási térképén egy árkot, amely a falu nyugati végén húzódott, szintén Csörsz-ároknak írtak. 1864-ben meg a következőt jegyezték fel a ladányiak: „Csesz (sic!) árka itt oly általános elnevezés, hogy a vizek lecsapoltatásához épült árkokat a nép mind Csesz árkának nevezi." A Csörsz-árokhoz és az Ördögárokhoz helyi és történeti mondák fűződnek. A Csörsz-árok neve és a Csörsz mondára való első utalás 1559-ből származik és az ún. krakkói krónikában található (Chronica ez vilagnac yeles dolgairól Székel Estván Craccoba niomtatott Strykoviai Lázár által Christus születésének 1559 észtedéibe). Székely az i.sz. 718. évre vonatkozólag a következőket írja: „Seita Pannonianac kirallia Ez á Czersz árokiat meg wytta, kit nem azért hittanac Czersz árokianac, hog' azon a Czersz kiral' felesiget hozót volna maganac, hanem azért hog' az árkot, az országnak otalmara leg előszört az czenaltatta volna, meeg Attilanac előtte, mikort it kűlömb kűlömb nemzetec lakoznanac. Ki akort nag' mell' volt, mint most eg' varos arokia, es á teteien eleuen fac voltac űltetuen, kinec az giűkerei meg tartottac á töltést, hog' be nem omollion. Kiken kapuk voltanac, es őr alloc. Mikoron pedig valami ellensig az országra támadót, tahat mind oda az árokra futottac, es vg' otalmaztac az országot. Nem czak eg' vagion pedig áfele, hanem tőbis vagion, telesben a Tiza Duna kőzot, kic mind é napiglan meg lattatnac, de imar á hoszu űdő miat be tőltettec kiuel nem á Magiaroc eltenec, hanem az ő előttöc való njemzetitsigec." A krakkói krónikának a Csörsz-árokra vonatkozó híradását értékelő kutatók egyetértettek abban, hogy Székely István az általa a 718. évre rögzített történeti eseményt összekapcsolta egy mondával, amelyről mindössze annyit árult el, hogy az árkot (ma már tudjuk, hogy annak csupán egy bizonyos szakaszát) Csörsz-ároknak nevezték, mert Csörsz király azon hozott volna feleséget magának. A Csörsz-árok mondájának a néprajzi kutatás többféle változatát ismeri. A legismertebb, a Tompa Mihály által megverselt mondavariáns. Ezt ismerteti a Magyarság Néprajza is. Eszerint a Csörsz-árok, amely „ ... mint órjás ekétől Szántott barázda-út, Tiszától a Dunának, Néhány mértföldre jut, " a következőképpen keletkezett. Rád longobard királynak Csörsz avar király, akit Rád Frigyesnek nevezett, hadi segítséget nyújtott. Csörsz a hadizsákmányból nem kért, hanem „harcdíj fejében" a szép Délibábot, Rád leányát szerette volna feleségül. Rád viszont csupán azzal a feltétellel volt hajlandó Délibábot Csörsznek adni, ha ő menyasszonyát a Tisza „vízmosta partira", azon az úton, amelyen jött vízen viszi haza. Csörsz egész népét munkába állította. „... népe talpon állott, talpon egész hada, s nagy és kicsiny, iffú s vén, munkában izzada. " 1 Közli pl. A Magyarság Néprajza III. 209. BÁLÁS V. 1961. 5., REUTER C, 1977.440-441. 185