A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Szűcs Ernő: Hajdú és Bihar megyék malmairől

2. A Hősök tere 1. sz. alatt az Ady Endre utca felé eső sarkon. 3. Dózsa György út 36. sz.-nál G. Nagy Antal és Szálkai Zoltán tulajdonán. A Szálkai Gyula néven lévő olajütő 1 db 9,7 HP elektromotorral, 1 db „Mátyás" típusú zúzóval, valamint 1 db mérleggel rendelkezett.

48 4. Végül a József Attila utca 35. sz. alatt a Váradi Zoltán-féle telken. Ez a sajtoló Asztalos Józsefé volt. Ezek az olajütők elsősorban tökmagot dolgoztak fel. Napjainkban a községben a Trincz-féle két épület (malom és olajütő) áll, jelenleg szerepükről az előzőekben írtunk. SÁRÁND Határának döntő része futóhomok. Külterülete 2268 ha, lakosainak száma: 2231 fő.

49 A megyei Levéltár adatai szerint 1921-ben már volt egy olyan malomtulajdonosa, Bíró Ferenc, aki egymaga százszor több kereseti adót fizetett, mint egy odavaló kovácsmester (30:3000),

50 de a források nem beszélnek arról; melyik utcában állt, s milyen kapacitással rendelkezett az üzem, csak a nevét őrizték meg az okmányok, a lakosok pedig nem emlékeznek rá. A Bíró-féle - adója alapján jelentős nagyságrendű - malmot megelőzően létezett már malom a településen, mégpedig a környéken gyakori típusú, ún. szárazmalom, amit szokványosán lóval hajtottak. Ez a mai községháza helyén állt. Felépült azonban 1928-ban a Nagy utca 343. szám alatt egy kétemeletes motoros malom, amelynek homlokzatán feltüntették az építés évét. Ennek tulajdonosa Nagy Antal volt, aki a malom gépeinek meghajtására a Láng gépgyárból egy 70 lóerős nyersolajmotort vásárolt. Ez a gép 6 hengerszéket, 3 kőjáratot, 2 koptatót, 3 síkszitát, 2 daratisztítót, 1 rostát, 3 porszűrőt működtetett.

51 A berendezés búza- és rozsliszt őrlésére, valamint dara készítésére is alkalmas volt. Az üzemben 8 férfi munkás dolgozott, ebből egy tanonc volt. A malom reggel 6 órától délután 18 óráig, azaz 12 órás műszakban üzemelt, és naponként 100 q terményt őrölt meg. Működési formáját tekintve „vegyes őrlésű"-ként működött, azaz kereskedelmi és vámőrlést egyaránt folytatott.

52 Nagy Antal beszerzett egy villanymotort is, elektromosságot Debrecen város Villanygyárából nyert hozzá. Két gépészt alkalmazott, Nemes Imrét és Pethő Sándort. Egyes adatok szerint a malom telepén két munkáslakás létezett,

53 míg más visszaemlékezők szerint ilyenek nem voltak, hanem a tulajdonos, Nagy Antal kölcsönnel (fizetési előleggel) támogatta a lakásépítő munkásait, sőt a malom műhelyében, mint asztalossághoz értő ember, segítségként maga készített ajtókat, ablakokat az épülő házakhoz. Rövidesen azonban költekező életmódot folytató fiai, Antal és Lajos miatt kénytelen volt a tulajdonos üzemét előbb bérbe adni Béres Józsefnek, aki a bérlet megszerzése érdekében korlátolt 48 HBML XXVII. BF 202. 25. 49 SÜLI ZAKAR István, 1998. 743-744. és Sipeki Pál szíves közlése alapján. 50 HBML IX. 201/e. 14. 51 HBML XXVII. BF 202. 27. és Nemes Imre szíves szóbeli közlése alapján. 52 Uo. 53 Uo. Nemes Imre visszaemlékezésében cáfolja a munkáslakások létét a telepen, ő a másik variációt állítja. (A tulajdonos kölcsönökkel és asztalosmunkákban nyújtott segítséget a munkásoknak saját ház építéséhez.) 158