A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000-2001 (Debrecen, 2001)

Történelem – Numizmatika - Szűcs Ernő: Hajdú és Bihar megyék malmairől

felelősségű társaságot hozott létre. Majd el kellett adnia a malmot K. Szabó Imrének, aki 90 HPs elektromotort és 7 hengerszéket, 3 kőjáratot, s hozzájuk 3 koptatót, 2 tarart, 2 daratisztítót, 1 rostát alkalmazott. K. Szabó magához vette unokaöccseit, Fekete Ferencet és Mártont. Őket azonban behívták katonának, így Béresek továbbra is bérletben maradtak egészen a Fekete-fiúk leszereléséig, azaz 1947. okt. 18-ig. Béresek főmolnárai lettek Harsányi Lajos, valamint Sztankura József. K. Szabó malmát államosították, mindez nem ment simán. Az államosítást végzőket nagy tömeg vette körül, akik botokkal fenyegetőzve, meg akarták akadályozni a Fekete-fiúk elvitelét, akik több alkalommal (pl. esküvők) hajlandók voltak titokban, a fejadagokon felül is őrölni a gazdáknak. A tüntetők ellen kivonult 4 teherautónyi rendőr, s a zajongóknak a tanácsházán gumibottal magyarázták meg a helyzetet.

55 Előzőleg azonban az történt, hogy 1945-ben a bevonuló Vörös Hadsereg lefoglalta a malmot, és a környéken zsákmányolt gabonát egy ukrán származású őrmester vezetésével megőrölték, a liszttel azonban kereskedtek, s rövidesen nagy hiányuk mutatkozott. Ezt a problémát nagyon egyszerű módon szüntették meg; 1945-ben felgyújtották a malmot, így a hiány nem volt megállapítható. A leégett malom helyére K. Szabó egy kisebbet építtetett, a sérült gépeket Bertók Jánossal rendbe hozatta, s megkezdte ismét a vámőrlést. Innen látták el liszttel a mikepércsi cseretelepet (fuvaros volt: Dávid Lajos) K. Szabó a szerelőmunkák után felesben dolgozott Bertókkal.

56 A malmot 1950. június l-jén államosították. Községi tulajdonba került. A tanács 1958-ban 50 ezer forintot költött az üzem rendbetételére.

57 Ez időben nevezték ki igazgatónak Bertók Jánost. Az üzem rövidesen a tsz tulajdonába került. A Béke tsz innen látta el hizlaldáit darával (12 kalapácsos daráló működött). A malom gépeit 1961 és 1962 folyamán leszerelték, elszállították és beolvasztották, így a malom megszűnt. Helyén napjainkban gázcseretelep van. A magyar malmok címtára 1939-ben közli, hogy K. Szabó Imre malmán kívül özv. Róth Petemének is volt Sárándon egy malma, de erre a helybeliek nem emlékeznek.

58 Ez utóbbi malomról sem a cégbírósági, sem a Balesetelhárítási Felügyelőségi iratok sem beszélnek. Ugyanakkor ez utóbbi források megemlékeznek arról, hogy Molnár István kovácsmesternek volt egy darálója a Rákóczi utcán, s ezt egy kétgyertyás traktorral hajtatta. Ha nem akadt darálni valója, akkor pedig Sáránd határában szántást vállalt. Olajütő nem működött a faluban, azt a sárándiak a 3 km-re levő Hajdúbagoson végeztették el.

59 Jelen írásunkban mindössze négy település malmairól, darálóiról, és olajütőiről tudtunk leírást adni, holott megyénkben sokkal több település van, s mint tudott dolog; ilyen üzemek majd minden magyar faluban voltak. Számuk 1949-et az államosítást követően jelentősen lecsökkent. Mint 54 Korlátolt felelősségű társaság előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakuló kereskedelmi társaság, amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben tőrzsbetétének szolgáltatására, és a társasági szerződésben megállapított esetleges egyéb vagyoni hozzájárulásokra terjed ki (1930. évi V. te). Béresek társulásának 10 ezer pengő volt a törzstőkéje. Ehhez Béres József 5 ezer, felesége 3 ezer, Sinay kereskedő 2 ezer pengővel járult. 55 Nemes Imre szíves szóbeli közlése alapján. 56 Balogh Zoltánné szíves szóbeli közlése alapján. Az ö apja Bertók János eredetileg a debreceni Dávid-féle malom (Kishegyesi út) főmolnára volt. 57 Balogh Zoltán feljegyzése. 58 ÚJHELYI István, 1987. 161. 59 Balogh Zoltán feljegyzése. 159