A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Természettudomány - Lovas Márton: Derecske természeti viszonyai és növényvilága

Érdekes gazdálkodási módszert is megfigyelhetünk a derecskéi határban: a harmad- és ne­gyedosztályú szikeseket sokszor körbeszántják, tehát a jobb minőségű talajokat megművelik. Ezért sokszor találunk egy-egy kukoricatábla közepén szikes foltokat, netán kis szikes mocsara­kat, melyek számos sziki fajnak nyújtanak életlehetőségeket. (ÖTVÖS 1976.) DERECSKE ÉGHAJLATA Derecske mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. A Köppen-féle éghajlati beosztás szerint Cfbx. Ez azt jelenti, hogy C: mérsékelt, kontinentális; f: nedves, azaz csapadék minden hónapban van és a tenyészet szükségleteit kielégíti. Mivel a júliusi középhőmérséklet területünkön 22 C°-nál ki­sebb, ezt egy b indexszel jelöljük. Az ország éghajlatának jellemvonása a tavaszvégi, nyáreleji (május-június) csapadékmaximum, ezt Köppen x-szel jelzi. Az évi átlagos középhőmérséklet 9,9-10,2 C°. A csapadék mennyisége 544 mm, ami alföldi viszonylatban is kevés. Gyakori a nyári aszály július-augusztus hónapokban. Időnként igen zord telek is előfordulnak, mint pl. az 1816. évi, amikor január 29-ről 30-ra vir­radóra 2 juhász és 2700 juh fagyott meg Derecskén. (OSVÁTH 1996.) Az évi abszolút minimumok átlaga: -17 C°. A fagyos napok száma, amikor a hőmérséklet nem haladja meg a 0 C°-ot, 100. Ugyanakkor a hőségnapok száma, amikor a maximális hőmér­séklet 30 C°, vagy annál több, 16 nap. A csapadék eloszlása a fenti Köppen-féle index által is jelzett módon: januárban 30 mm, feb­ruárban 30 mm, márciusban 35 mm, áprilisban 40 mm, májusban 55 mm, júniusban 75 mm, júli­usban 70 mm, augusztusban 50 mm, szeptemberben 35 mm, októberben 35 mm, novemberben 50 mm, decemberben 40 mm. A hótakarós napok száma átlagosan 38-40. A maximális hóvastagság átlaga 16-18 cm. Az évi napsütéses órák száma 2000 óra körüli, ebből nyáron 810 óra, télen 185 óra napfény­tartam. A nyár nem olyan forró, mint Alföldünk túlnyomó részén, ez a hűvösebb éjszakákkal hozható összefüggésbe, amelyek mérséklik a nappali forróságot. Talán ezzel is magyarázhatók a nyári fel­hőszakadások és viharos szelek. A legnagyobb valószínűséggel egyébként az északkeleti és déli szelek fordulnak elő. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s. (PÉCSI 1989.) DERECSKE NÖVÉNYVILÁGA (JAKUCS 1981., ZÓLYOMI 1981., SOÓ 1961., 1980., LOÓS 1998.) Derecske területe növényföldrajzi szempontból a tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik. Magyarország egész területe a Pannóniai flóratartományt alkotja. Négy flóravidékre osztják: 1. Északi középhegység (Matricum); 2. Dunántúli középhegység (Bakonyicum); 3. Nyugat­Dunántúl (Praenoricum, Transdanubicum); 4. Alföld (Eupannonicum). A 4. flóravidék, tehát az Alföld a következő flórajárásokra osztható: a) Bécsi medence és a Morva mező (Vindobonicum); b) Kisalföld-Hanság (Arrabonicum); c) Mezőföld (Colocense); d) Duna-Tisza köze (Praematricum); e) Tiszántúl, Körösök vidéke (Crisicum); j) Nyírség (Sza­bolcsense); g) Észak-Alföld (Samicum); h) Dél-Alföld, azaz a Drávasík és a Mohácsi sziget (Tite­licum); i) Delibláti homokpuszta (Deliblaticum). Az Alföld flóravidékének flórájában a bennszülött fajok mellett a kontinentális és a szubme­diterrán fajok jelentősek. Tájképileg és növényzetében is erősen átalakult az antropogén hatások kö­38

Next

/
Thumbnails
Contents