A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Természettudomány - Lovas Márton: Derecske természeti viszonyai és növényvilága

Érdekes gazdálkodási módszert is megfigyelhetünk a derecskéi határban: a harmad- és negyedosztályú szikeseket sokszor körbeszántják, tehát a jobb minőségű talajokat megművelik. Ezért sokszor találunk egy-egy kukoricatábla közepén szikes foltokat, netán kis szikes mocsarakat, melyek számos sziki fajnak nyújtanak életlehetőségeket. (ÖTVÖS 1976.) DERECSKE ÉGHAJLATA Derecske mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. A Köppen-féle éghajlati beosztás szerint Cfbx. Ez azt jelenti, hogy C: mérsékelt, kontinentális; f: nedves, azaz csapadék minden hónapban van és a tenyészet szükségleteit kielégíti. Mivel a júliusi középhőmérséklet területünkön 22 C°-nál kisebb, ezt egy b indexszel jelöljük. Az ország éghajlatának jellemvonása a tavaszvégi, nyáreleji (május-június) csapadékmaximum, ezt Köppen x-szel jelzi. Az évi átlagos középhőmérséklet 9,9-10,2 C°. A csapadék mennyisége 544 mm, ami alföldi viszonylatban is kevés. Gyakori a nyári aszály július-augusztus hónapokban. Időnként igen zord telek is előfordulnak, mint pl. az 1816. évi, amikor január 29-ről 30-ra virradóra 2 juhász és 2700 juh fagyott meg Derecskén. (OSVÁTH 1996.) Az évi abszolút minimumok átlaga: -17 C°. A fagyos napok száma, amikor a hőmérséklet nem haladja meg a 0 C°-ot, 100. Ugyanakkor a hőségnapok száma, amikor a maximális hőmérséklet 30 C°, vagy annál több, 16 nap. A csapadék eloszlása a fenti Köppen-féle index által is jelzett módon: januárban 30 mm, februárban 30 mm, márciusban 35 mm, áprilisban 40 mm, májusban 55 mm, júniusban 75 mm, júliusban 70 mm, augusztusban 50 mm, szeptemberben 35 mm, októberben 35 mm, novemberben 50 mm, decemberben 40 mm. A hótakarós napok száma átlagosan 38-40. A maximális hóvastagság átlaga 16-18 cm. Az évi napsütéses órák száma 2000 óra körüli, ebből nyáron 810 óra, télen 185 óra napfénytartam. A nyár nem olyan forró, mint Alföldünk túlnyomó részén, ez a hűvösebb éjszakákkal hozható összefüggésbe, amelyek mérséklik a nappali forróságot. Talán ezzel is magyarázhatók a nyári felhőszakadások és viharos szelek. A legnagyobb valószínűséggel egyébként az északkeleti és déli szelek fordulnak elő. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s. (PÉCSI 1989.) DERECSKE NÖVÉNYVILÁGA (JAKUCS 1981., ZÓLYOMI 1981., SOÓ 1961., 1980., LOÓS 1998.) Derecske területe növényföldrajzi szempontból a tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik. Magyarország egész területe a Pannóniai flóratartományt alkotja. Négy flóravidékre osztják: 1. Északi középhegység (Matricum); 2. Dunántúli középhegység (Bakonyicum); 3. NyugatDunántúl (Praenoricum, Transdanubicum); 4. Alföld (Eupannonicum). A 4. flóravidék, tehát az Alföld a következő flórajárásokra osztható: a) Bécsi medence és a Morva mező (Vindobonicum); b) Kisalföld-Hanság (Arrabonicum); c) Mezőföld (Colocense); d) Duna-Tisza köze (Praematricum); e) Tiszántúl, Körösök vidéke (Crisicum); j) Nyírség (Szabolcsense); g) Észak-Alföld (Samicum); h) Dél-Alföld, azaz a Drávasík és a Mohácsi sziget (Titelicum); i) Delibláti homokpuszta (Deliblaticum). Az Alföld flóravidékének flórájában a bennszülött fajok mellett a kontinentális és a szubmediterrán fajok jelentősek. Tájképileg és növényzetében is erősen átalakult az antropogén hatások kö38