A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Varga Gyula: Gróf Csáky Albert siteri uradalma 1836-ban

(Szénégető, hamuzsír főző itt nincs, épületfákat nem adnak el, ritkán szednek gubacsot is.) Kiadások: Favágásért, kivonva az úrbéri napszámokat: 166 ft. 40 kr. Marad tiszta bevétel: 1293 ft. 20 kr. 3. Az állattartás haszna. Fontos bevételi forrást jelent az állattartás. Főleg szarvasmarha, juh és sertés tartásból van bevételük. Lovat az összeírás nem említ, de a 16 ló befogadására alkalmas istálló azt sejteti, hogy saját használatra igás, s minden bizonnyal „parádés" lovakat is tartanak. A szarvasmarha állomány: 40 db magyar fajta „gulyabeli szilaj tehén, mely nem fejődik", hozzá 2 db magyar bika, 36 db növendék üsző, tinó, illetve 2 növendék bika, s 20 db szopós bornyú. Itt sem szerepelnek az igás ökrök, melyeket a fent jelzett istállóban tartottak. Ezek száma ismeretlen, de az évente kifogott 4. db jármos ökörnek való tinó számából ítélve a „20 ökörnek való istálló" alighanem folyamatosan telve volt. Tartanak 170 db. birka juhot, melyből 120 anyajuh, s ezeket az uraság a választás után 4 hétig fejeti. A tejből főleg juh sajtot, túrót készítenek, illetve ebből vajat olvasztanak.

7 A meddők, ürük fő hasznát gyapjújuk adta. A juhok nyáron a legelőn-, télen hodályban éltek. A sertés állományt 56 db mangalica koca, s ezek évi kb. 310 db malaca adta. A sertéseket nyáron a legelőn, télen a makktermő erdőben tartották. Szemes takarmányt, főleg árpát, tengerit csak a választás alatt álló malacok kaptak. Más állatokat, baromfit, méheket a majorságban nem tartottak. Bevételek az állattartásból: a) A szarvasmarhák haszna: - 6 db. mustra szopósborjú ára: 120 ft. - 8 db. tinó, párja: 48 ft.: 192 ft. - 4 db. jármos ökörnek való: 96 ft. - trágya haszna: 60 ft. Összesen: 468 ft. Kiadások: Teleltetésre való széna, 40 szekér, szalma: 240 szekér, só 30 mázsa: 275 ft. 30 kr. Tiszta bevétel: 192 ft. 30 kr. b) Birka juhok haszonvétele: - 120 fejős juh ad 200 font túrót, melyben a vaj is benne van. Mázsája 6 ft.: 12 ft. 14 kr. - eladnak 60 db. bárányt, párja 4 ft. 120 ft. - A gyapja (egyszer nyírnak), darabja ad 2 fontot: 274 ft. - A trágya haszna: 40 ft. Bevétel: 446 ft. 14 kr. Az olvasztott juh vaj valószínűleg nem más, mit az Erdélyben bálmos néven ismert juhtej zsír, melyet részben kukorica liszttel összefőzve fogyasztanak, illetve más ételféleségek zsírozására is használnak. Készítését Kalotaszeg több Nádas-menti falujában, s főleg a Kolozsvár melletti Magyarlónán úgy mondták el, hogy a juh sajtot (gomolyát) forró vízzel átmossák, s a lé tetején összegyűlő zsír neve a bálmos. (Saját gyűjtés). 281