A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Ujváry Zoltán: Rózsa Sándor perei

Ujváry Zoltán RÓZSA SÁNDOR PEREI Rózsa Sándor a magyar betyárvilág legismertebb alakjai közé tartozik. Neve a XIX. század híres betyáraként maradt fenn. Tetteiről, cselekedeteiről nagyszámú történet őrződött meg a néphagyományban, a ponyvaírók gyakran kitalált történeteiben és jelentős magyar írók müveiben. A róla szóló írások - kevés kivétellel - szinte kizárólag ellenőrizhetetlen adatok alapján készültek. A néphagyomány gazdag mondakört vont köré, a ponyvairodalom a bűnesetek garmadával szolgált, a műirodalom eszményített, a népi hős jellegzetes figurájaként ábrázolta. A korabeli újságok beszámoltak Rózsa Sándor pereiről. Egynémely tudósító részletes leírást közölt a tárgyalások menetéről. A különböző lapok riportjaiból jól összeállítható Rózsa Sándornak és társainak a bűnlajstroma. A két nagy perről maradtak fenn dokumentumok. Az első elítéltetésének a forrása az 1859-es tárgyalás anyaga. Szökése utáni cselekedeteiről is az nyújt adatokat. A szabadságharc után ismét a bűn útjára lépett. Akkor már mint ismert bűnözőnek a neve országszerte ismertté vált. így érthető, hogy mind az első és mind a későbbi, a második pere iránt is nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az elsőről a tények ismertetésével tömör összegzést adunk, az 1872-es tárgyalásról részletes, a per hangulatát is jól mutató korabeli tudósítást a Függelékben teljes terjedelmében közöljük. 1859. február 15-én Budán nagy elővigyázatossággal és rendkívül nagy érdeklődés mellett kezdődött Rózsa Sándor öt napig tartó bírósági tárgyalása. A terem, ahová csak előre váltott belépőjeggyel lehetett bemenni, zsúfolásig megtelt. Rózsa Sándort 9 óra után vezették be a fegyveres őrök. A jelen lévő újságíró szerint Rózsa Sándor jól megtermett testalkatú, „tojásdad arcú, nagy okos, nyílt szemű, csinosan gondozott bajszú, hátrafésült hajú férfi" volt, aki Szeged-vidéki rövid ujjasban, pitykés mellényben, lobogós gatyában jelent meg a bíróság előtt. A hosszú ideig, egy évnél tovább tartó vizsgálat során „több száz évre menő iromány halmok feküdtek az államügyész asztalán," aki több mint két órán át tartotta a vádbeszédét. Az előzetes vizsgálat ötven bűntett kiderítésére vonatkozott, de a végtárgyaláson az ügyész csak hat bűnténnyel vádolta Rózsa Sándort. A Hírmondó tárgyaláson megjelent „tudósítójának" az ügyész vádbeszédét összefoglaló beszámolóját alább közöljük. A lap egyik korábbi száma 1859. 8. sz. Rózsa Sándor életútját, a neki tulajdonított bűntényeket sorolja fel. Ezeket röviden ismertetjük. A korabeli tudósítás szerint Rózsa Sándor elfogásakor 45 éves volt. Szegeden az Alsóvárosban született. Iskolába nem járt, írni, olvasni nem tudott. Apját egy rabláskor agyonverték. Őt 22 éves korában szintén rablás miatt másfél évi fogságra és negyedévenként 25 botütésre ítélték. Az ügyész halált indítványozott. Azzal vádolták, hogy egy tanyáról két tehenet elhajtott. A vádat tagadta, de a tanúk ellene vallottak. Tíz hónapi fogság és hetvenöt botütés elszenvedése után egy nyilvános rabmunka alkalmával Kiss Ferenc nevű rabtársával megszökött. A bilincset egymás lábáról leverték. Ettől kezdve Rózsa Sándor egy rövid idő kivételével elfogatásáig állandóan szökésben 243