A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Ujváry Zoltán: Rózsa Sándor perei

volt, a bujdosó emberek sorsát élte. A gyanú árnyéka számos bűncselekmény kapcsán rávetődött. Szökése után egy évvel, 1837-ben őt gyanúsították két katona megölésével a nyéki pusztán. 1838-ban Makón rablásokat követett el, az üldöző megyei csendbiztost agyonlőtte. 1842-ben egy rabláson rajtakapták, de sikerült elmenekülnie. 1845-ben mint a legnagyobb gonosztevőt öt megye pandúrjai üldözték. 1848-ban kegyelmet kapott a szabadságharcban való részvétele okán. Az említett újság tudósítója 40 pusztai legényből álló lovascsapatokról tud. Más források 70-80, sőt 150 főről szólnak. Az újság megemlíti azt is, hogy a csapat otthagyása után 1849-ben a kormánybiztos felszólította, hogy ismét állítson csapatot, de Rózsa nem vállalta, mondván, hogy olyan kapitány alatt nem szolgál, aki jogtalanul akart az ő neve alatt egy községtől 100, más források szerint 200 forintot zsarolni. A csapat elhagyása után Szegeden beállott az alsóvárosi méneshez csikósnak. 1849-ben „bujdosó lett." Novemberben már üldözőbe vették. Akkor Tari Pál tanyáján tartózkodott Bodó Kati nevű nővel, akit Rózsa feleségének vallott, s akitől két gyermeke született. A tanyát egy éjjel katonaság vette körül. Rózsa két katonát lövésével leterített és elmenekült. 1852. szeptember 12-én négy társával jól felfegyverkezve megjelent a felsőszegedi tanyákon és azokat, akikről úgy vélte, hogy őt elárulták, kegyetlenül megverte, többen nyomorékok lettek. Dorozsma felé lovagolva csendőrökkel találkoztak, akik közül egyet lelőttek. 1853-ban nagy erővel indult meg a hajsza ellene. 25 ezer váltóforint vérdíjat tűztek ki a fejére. Egy tiszai kis szigeten bújt el üldözői elől. Egy csárdás látta el élelemmel. A csárdás házában 40 katona szállásolt. Rózsa neve alatt egy Ábrahám András, más néven Pesszer nevű ember rabolt és gyilkolt. Rózsa Sándor Pesszeren bosszút állt. A csárdással egy megjelölt helyre csalta. Ott agyonverte. Erről Rózsa azt vallotta: „ahhoz neki rettenetes jussa volt." Miután a hatóság Ábrahám, alias Pesszer holttestét megtalálta, a további üldözés megszűnt. Pár évig nincs hír felőle. 1856-ban Ürményházán tartózkodott Csík Mihály házánál. A község bírája két csendőrrel megjelent. Rózsa a bezárt ajtón át a bírót agyonlőtte. Amíg a csendőrök a bíró élesztésével voltak elfoglalva, Rózsa elmenekült. Szeged közelében Katona Pál komájának a tanyájára ment, ahol kivájt szénaboglyában volt a búvóhelye. 1857. május 9-én egy búzatáblában lappangott Katona Pál tanyájának a közelében. Két vadász ment arra. Észrevették. Rózsa azt hitte, hogy a komája elárulta. Ezért kérdőre vonta. Birkóztak, dulakodtak. Egyikük puskája a bunda alatt elsült. Katona felesége férje segítségére sietett. A földre került Rózsát fejbe ütötte, a nyakára ült, a szolgák Rózsát megkötözték. így került Rózsa Sándor a hatóság kezébe és a szegedi börtönbe, ahonnan azután később tárgyalásra Budára szállították. A nyilvános tárgyalás Budán a József laktanyával szomszédos épületben volt. A Hírmondó jelen lévő tudósítója így számolt be a nagy érdeklődéssel kísért eseményről: „Felállott az államügyész, és sorban kezdé nagy törvénytudós ügyességgel elősorolni azon hat vádat, melyeket a számtalan közöl ő kiszemelt Rózsa Sándor ellen; minden vádnak min244