A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Vajda Mária: „Kománasszony adjon nekem szállást...” Adalékok a koma és komaasszony közötti szexuális kapcsolathoz a magyar néphagyományban

az ember a szívének kedves komaasszonyt. Itt nagyba ment a komázás. Vót olyan család, ahol 10 komámuram és komámasszony vót, oszt belejárt egyik a másikáéba. " (Decs) A férj gyakran tartózkodott a falutól távol eső szállásokon, s mivel a komaság intézménye segítségnyújtó bázisként is szolgált, nem volt feltűnő, hogy a férj távollétében a koma valamilyen ház körüli munka ürügyén felkereste a komaasszonyt. „Ilyenkor veszély nélkül besegíthettünk az asszony pendelye alá is. " Gyakran a kényszerűség sodorta egyik vagy mindkét felet a házasságon kívüli kapcsolatba. „ Gondolja már el, hogy megnősül egy életerős fiatalember, akinek jó keményen áll a sudribunkója, és ahelyett, hogy nyomogatná az asszony lába közzé, eltiltják tőle, ne háljon a feleségével, nehogy megfeküdje az asszonyt, hogy ne legyen gyerek. Itt vót a szomszédunkba az Evika, férjhez ment az I Pistihez. Gazdák vótak mind a ketten. A fiatalember mégis eljött vőnek a lány szüleihez. A férjet kint hagyták a szálláson, a menyecskét meg hazahozták, - nem kell mindig vele aludni, hogy gyereked legyen! Elég az az egy! - Persze, hogy az ura megunta a koplalást. - Nem koplalok biz a, ha felségem van! Jóba lett az egyik komaasszonyával. Utána meg mikor az öregek meghaltak, az Evika panaszkodott, hogy felé se néz az ura. Végül is ott hagyta a felsegít, elvett egy másikat, mert hiába egy asszony arra való, ahogy a nóta is mondja: Ez a bajor innivaló, Nem csizmára kenni való, A szép asszony arra való, Esthajnalon fordítsd elő. " (Decs) A sárközi férfiak nem is rejtették véka alá szándékukat, - miután a „hogy" levéből leküldték néhány pohárral a gyomrukba, - bátran énekelték, hogy Sárga szeme van a kukoricának, De szép felesége van a komámnak. Szedik az eperfa csipkés levelét, Elszeretem a komám feleségét. (Ocsény) És gyakran valóra is váltották a nótában kiénekelt „ígéretüket." Nem egy esetben a kiszolgáltatottságból eredő helyzet szülte valamelyik koma közeledésének elfogadását. Ez főként olyan esetekben fordult elő, ha özvegy lett az asszony, aki „kiváló lányként" mennynek ment a lakodalom után a férje szüleinek portájára.

52 Ilyenkor a fiatalon özvegyen maradt asszonyt, különösen, ha gyermek is volt, marasztalták férje szülei. És ilyenkor gyakran a kegyelem kenyér mellé, kiszolgáltatottsága révén apósa nemi közeledésének és a komák szexuális ostromának is ki volt téve. A komaság intézményének kölcsönös segítségen nyugvó funkcióját a bővérű komák, ezen a téren is érvényesíteni akarták, mondván ,^4 megkezdett befőtt elromlik, azt meg kell enni." A vőnek ment férj halála esetén, a fiatalon özvegyen maradt feleség helyzete ilyen tekintetben sokkal kedvezőbb volt, vagyonos lévén, még legényembert is kaphatott második férj gyanánt. 52 A Sárközben általános volt ugyanis, hogy az egyes, vagyis vagyonosabb egyke lány mellé vőnek ment a szegényebb kiváló legény, aki nem vihette szülei gazdaságába feleségét, s ugyan így kiváló leánynak mondták azt, aki szegényebb volt, vagy még ha módosabb is, testvére lévén, nem maradhatott szülei portáján hanem mennynek ment. 218