A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Vajda Mária: „Kománasszony adjon nekem szállást...” Adalékok a koma és komaasszony közötti szexuális kapcsolathoz a magyar néphagyományban

Vajda Mária „KOMÁMASSZONY ADJON NEKEM SZÁLLÁST..." Adalékok a koma és komaasszony közötti szexuális kapcsolathoz a magyar néphagyományban A magyar paraszti szóhasználatban a komaság általában olyan két vagy több, külön nemű párokból álló csoport viszonya, amelyek kölcsönösen vagy egyoldalúan egymás gyermekeinek keresztszülei, a keresztelői szertartáson aktívan részt vettek, ill. a keresztelőt követő étkezésen és mulatságon jelen voltak. A komaságba a komák és komaasszonyok tartoznak.

1 Egy családdal komasági kapcsolatba kerülni, gyermekét keresztvíz alá tartani, a XIX. században és a XX. sz. első felében is rendkívül megtisztelő és felelősségteljes szerep, feladat volt. Úgy tartották, hogy a keresztszülő váltotta meg a gyermek lelkét a pogányságtól és tett ígéretet a nevében.

2 A tényleges rokonsággal szemben a komaság jellemzője és létrehozója a keresztkomák barátsága, személyes jó kapcsolata. A komák egymást legjobb barátaiknak, szilárd támaszuknak tartják. Segítségül akár erkölcsi, anyagi, fizikai segítségről van szó - elsősorban a komát hívják. A családi ünnepeken, megtisztelő, kiemelt helyzetük, szerepük van. A néprajztudomány a komaságot mint társadalmi intézményt, mint a műrokonság egyik formáját tartja számon, a 19. század végéig ugyanis a komák nem vérrokonok, hanem választott rokonok: műrokonok voltak.

3 Az egyház a korai időktől fogva rendelkezett a keresztszülők személyéről és számáról. A XVII. századi kiskomáromi regula ezt a következőképpen határozta meg: - „A komák ne gyermekek, hanem ugyan emberszámos keresztyén tisztösségbeli személyek legyenek. - Magától különböző valláson lévő embert senki komaságra fel ne szólítson. - Férfiúi gyermeknek két férfiú és egy asszony, leányzónak pedig két asszonyi és egy férfiúi komái legyenek." A keresztszülők száma azonban vidékenként, koronként, vallásonként, társadalmi rétegenként változó lehetett. 1 Vö.: MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON 1980. 3. 246-247.; A magyar nyelvhasználatban komának nemcsak a keresztszülők hívják egymást, de a közeli barátot is így nevezik. A legénykoma, leánykoma általában azonos korú, azonos paraszti réteghez tartozó, közel lakó gyermekkori pajtás. A komák a legény- leánycsoporton belül összetartanak. A házasság gyakorlatilag megszakítja a fiatalkori kapcsolatokat, egyedül a keresztszülő választásnál nyílik mód a komaság folytatására. Vidékenként változóan az apa vagy az anya fiatalkori komáját hívták meg a gyermek születésekor keresztkomának. Uo. 2 LACKOVITS 1991, 515.; LUBY 1935, 148. 3 FÉL 1944.; MORVAY 1967. 4 Kiskomáromi keresztelési rendtartás XVII. sz. Pápa, Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei. - Közli: LACKOVITS 1991, 515. 207