A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Vajda Mária: „Kománasszony adjon nekem szállást...” Adalékok a koma és komaasszony közötti szexuális kapcsolathoz a magyar néphagyományban

A szülők hívhatták minden gyermekükhöz ugyanazt a komapárt, de egy gyermeküknek lehetett több keresztszülője is. Kevés kivétellel a katolikusoknál egy pár keresztszülő volt, s ugyanazok tartották keresztvíz alá a házaspár valamennyi gyermekét. Protestánsoknál viszont több komapárt, s gyermekenként többnyire másokat hívtak. A keresztvíz alá csak egy keresztanya, esetleg egy pár tartotta a gyermeket, akinek személye gyermekenként változott. Ok voltak afőkomapár, első komák, tényleges, igazi, hiteles, törvényes, érvényes vagy édes komák. Mellettük ott volt a többi koma, akiket garasos, lógó, száraz, paszita komáknak neveztek. A módos gazdacsaládok elsőszülött fiánál esetenként 15-20-ra, vagy még többre felduzzadt komapárok számára az egyház is felfigyelt, és igyekeztek fellépni a túlzások ellen.

5 Ezt tükrözi a Filep Antal által ismertetett szentesi (Csongrád m.) református egyház kéziratos krónikájának 18. századi bejegyzése, mely a keresztkomák számával kapcsolatban megjegyzi, hogy „[...] a szokott rendetlenség valamennyire megjobbíttatott,[,..] de most is némellyek felettébb sok Komáknak begyűjtésivel okot adnak a Pápistáknak ellenük való rágalmazásra [...] most már hála Istennek nem a tehetségnek mivoltához, hanem a tisztességnek regulájához szeretik alkalmaztatni többnyire a Szülék magokat. "

6 Debrecen városa ez ügyben 1745. június 27-én a következő végzést hozta: „Eddig a kereszteltető szülék és a kereszt-komák közül, alkalmas időtől fogva, ily rendetlenség tartatott fel. 1.) Igen sok komák hivattak volt, némelyiknél 20, 30, 40, 50, sőt tán 100 is. 2.) Hogy csak a koma-asszonyok jelentek meg a templomban a keresztelés idején; miből következett, hogy sem a kereszteltetők nem tudták hány komájuk van? és igy sem a kereszteltetők, sem a komák a czélnak eleget nem tettek, a midőn az árván maradott keresztfiokat és leányokat nem neveltették és nem taníttatták a szent és keresztyén életre és tudományra. Hogy azért ennekutánna ily rendetlenségek ne legyenek, a tiszteletes uraknak és a tekintetes nemes tanács tagjainak concursusában determináltatott, és a templomokban is közhírré tett azon rendelés a tanács és communitas solemnis gyűlésében előterjesztetvén, egyetértőleg megerősíttetett: „ 1.) Hogy ennekutána csak három pár komát lessz szabad hivatni. 2.) Mind a férfiak, mind az asszonyok jelen legyenek és a keresztelőhelyhez közel álljanak. 3.) Nemcsak ki a keresztvízre tartja és annak férje, hanem mind a 3 pár koma is - mint kereszt szülék - ily állapotú tisztökből folyó kötelességre komolyan figyelmeztessenek. "

7 A komaság intézményének vizsgálatával számos tanulmány foglalkozott.

8 Jelen dolgozat - a terjedelmi határok szabta lehetőségen belül - egy eddig nem vizsgált, sajátos szempontból közelít a komasági rendszer kutatásához, - azoknak az adatoknak a feltérképezésére vállalkozik, melyek a komasági viszonyban lévők között kialakult szexuális kapcsolatok tenyéré vonatkoznak. 5 Vö.: KAPROS 1990, 25-26.; MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON 1980. 3. 162; LACKOVITS 1991. 515. 6 FILEP 1971, 123. 7 SZŰCS 1871,111. 871-872. 8 Nem célunk és feladatunk, s a terjedelmi kötöttségek miatt sem vállalkozhatunk ennek a számbavételére, csupán utalunk néhányra, az ide vonatkozó publikációk közül: FÉL 1948.; BÉRES 1961.; MORVAY 1967.; GERGELY 1971.; ÖRSI 1974.; SZATHMÁRI 1978.; KAPROS 1986.; LACKOVITS 1991.; MARKOS 1986.; UJVÁRY 1993. A kutatások elősegítésére kérdőív is született: KAPROS-UJVÁRY 1975. 208