A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Történelem - Zachar József: „A legvitézebb huszár”. Simonyi óbester pályaképe

nak tanácsára, rögtönítélkezést vezetett be és tartott fenn közel két éven át. Ez alapján két szökésben levő és két rablást elkövetett huszárt nemcsak halálra ítéltek, hanem ki is végeztek.

105 Az erre felfigyelő elöljárók 1823-ban vizsgálatot indítottak a hadbíró ellen, akit elmarasztaltak hatásköre túllépése, szabálytalan eljárás és okmányhamisítás miatt. Az eljárás során a hadbíró a felelősséget ezredparancsnokára igyekezett áthárítani. Erre az addig csak felfüggesztett Simonyi ezredes ellen is vádiratot bocsátottak ki a következő hat vádponttal: „ 1. Elhanyagolta a hadbíró hivatali tevékenységének ellenőrzését. (...) 2. Törvényellenesen befolyásolta a hadbírósági tárgyalásokat. (...) 3. Törvény- és jogszabályellenes büntetéseket szabott ki. (...) 4. Visszaélt megkegyelmezési jogával. (...) 5. Okirathamisítás és csalás bűntettét követte el. (...) 6. Szigorú, szabályellenes parancsokkal elnyomta a személyi állományt. (...)" A súlyosnak tűnő vádpontok valós tartalmát jól érzékelteti, hogy az 1825. június 30-án meghozott elsőfokú ítélet a hadbírót rangfosztásra és kétévi várfogságra, míg a Tarnopolban 1823. december 22-én és 1824. január 18-án kihallgatott Simonyi ezredest e hosszú eljárás eredményeként is csupán hatheti szobafogságra ítélte.

106 A valós felelősséget más oldalról jól mutatta az a levél, amelyet fogságából korábbi elöljárójának írt a hadbíró. Ebben bocsánatát kérte, amiért „ kétségbeesetten, hogy állását elveszítheti, és remegve a vizsgálat súlya alatt", parancsnoka ellen vallott.

107 Az ügy azonban ezzel nem zárult le. Miután az Udvari Haditanács már 1825. június 8-án a pusztán fegyelmi büntetést elvetette, július l-jén hadbírósági eljárást rendelt el Lajos főherceg az uralkodó nevében: „Simonyi, a Hessen-Homburg-huszárok ezredese, a törvényes előírások alapján hadijogi eljárás alá vonandó. "

I08 Az eredeti és újabb, terhelőnek minősített adatokkal alátámasztott vádirat alapján ismét a Magyarországi Főhadparancsnokság hadbírósági tanácsa hozott döntést. Egyébként a peres eljárás idején, amint a beosztásból való tartós szabadságolása, illetve 1825-ben bekövetkezett felfüggesztése együttesen elérte az ötödik évet, 1828. október 14-én, létszámfölötti állományba helyezték át a perbefogott vezénylőezredest.. Utóda az addig is egysége élére állított Fackh József lovag másodezredes lett.

109 Az 1829. december 9-i újabb ítélettel hősünket tizenegy havi foglárfogsággal sújtották.

110 Az elsőfokú ítélet már december 25-én beérkezett a Katonai Fellebbviteli Bírósághoz, de a tárgyalásra csak 1830. június 25. és 28. között került sor. Az újabb ítélet, amelyet a bírák szótöbbséggel hoztak, a büntetés idejét és minőségét két év várfogságra súlyosbította, sőt ezúttal kimondta a rangfosztást és a kitüntetésektől való megfosztást is.

1

" Az ítélet immár a Császári-királyi Udvari Haditanács illetékes jogi bizottsága elé került. Ez 1830. november 11-i többségi határozattal legfelsőbb kegyelem gyakorlását indítványozta, amely a rang és a kitüntetések megtartását és a kétévi várfogság helyett egy esztendei foglárfogságra való enyhítését tartalmazta.

112 Ám az 1831. március 5-i uralkodói döntés ridegen elutasító KA, HKR, 1825-W-4/162, mellékletek KA, HKR, 1825-W-556, -3389, -4/162. TURY, 366. KA, HKR, 1825-W-556, -663, - 3794, az idézet helye: 1825-W-4/162. NAGY Géza, 542. KA, HKR, 1825-W-4/162, 1826-W-6933, 1827-W-99, -837, -1632 KA, GA, 1830-M-7326/637. KA, HKR, 1831-W-3/9. 200