A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Régészet, ókortudomány - Szabó Ádám: Megjegyzések a daciai tarománygyűlés történetéhez
repel rajta P. Aelius Antipater sacerdos Arae Augusti, a Geni[o Daciar(um)]-nak is ajánlott felirat (3b) 98 . Ahol ilyen dedikáció előfordul, az nagy valószínűséggel tartománygyűlés székhely és császárkultusz központ". Az állíttató pedig a főpap és/vagy a tartománygyűlés, esetenként magasrangú állami hivatalnok. A többi emlék, amelyeken a tartománygyűlés szerepel az állíttatok között, vagy mint állíttató concilium provinciarum Daciarum III formában, három sarmizegetusai felirat. Időrendben az elsőt Severus Alexander-nek 100 (Kr.u. 222-235), a másodikat III. Gordianus-nak 101 (Kr.u. 238244), a harmadikat Philippus Arabs-nak 102 (Kr.u. 244-249) dedikálták. így mindhárom felirat keltezése biztos, vagyis tényleg Severus Alexander korától kezdve adatolhatóak ahogy C. Daicovíciu írta. A feliratokat Id. a Függelékben, nr. 6, 9-12. II. 3. Az érem verés jogát a tartomány 103 /tartománygyűlés Philippus Arabs-tói kapta Kr.u. 246ban és Gallienus koráig, pontosabban Kr.u. 257-ig gyakorolta. Az érmek - sestertiusok illetve dupondiusok - Provincia Dacia körirattal jelentek meg 104 . Előlapjukon általában a császár vagy a császárné feje, hátlapjukon pedig egy sisakos nőalak - Dacia perszonifikációja D(acia) F(elix) betűs vexillum-mal a kezében (ritkábban pálmaággal meg sceptrummal) a legio XIII. Gemina és a legio V. Macedonica jelvényállataival a csőrében koszorút tartó sassal valamint az oroszlánnal. A hátlap körirata minden esetben PROVINCIA DACIA, a betűk és szavak közei-elválasztásai változóak, ugyanígy a verdejegy is. Legalul pedig az egy-egy sorozat kiadási évének száma szerepel az éremverés kezdetétől számolva 105 . A pénzek a Viminacium-i pénzverdében készültek 106 , és mindegyik típusnak több variációja van. A tartománygyűlés által veretett éremsorozatoknak szintén a keleti tartományokban találjuk párhuzamát 107 , minek alapján a dáciai pénzverést is ebbe a körbe tartozónak vélhetjük 108 . Többen vizsgálták részleteibe menően az éremsorozatot. I. Winkler megállapítja, hogy felirata egyedülállóvá teszi az éremsorozatot. Valószínűnek tartja, hogy a dáciai tartománygyűlés verette 109 Sarmizegetusában 110 . Fitz J. szerint ez valószínűtlen" 1 . Alföldi A. nem teljes körűen elfogadott megállapítása szerint, amely stíluskritikai érvek alapján született, az éremsorozatot Viminacium-ban verték 112 . I. Winkler kutatástörténeti áttekintése nyomán látjuk, hogy az éremsorozat kibocsátási helyéül Viminacium-on kívül korábban több dáciai helyszín is szóba került, esetenként olyan érvek alapján, amelyek Viminacium-mal kapcsolatban téziserősítőként szerepeltek 113 , pl. az érmek előfordulási gyakorisága egyes helyeken. R. Ardevan szerint 98 AÉ, 1977: 689 = IDR, III/2, 217. 99 TÓTHE. 1998,6. 100 IDR, III/2, 79. 101 IDR, III/2, 80. 102 IDR, III/2, 81. 103 TÓTHE. 1986,94. 104 F. MARTIN 1992, 84-106; IDR, I, p. 31; R. ARDEVAN 1998, 336, további irodalommal. 105 F. MARTIN 1992, 84-106, az egyes típusok és évjáratok a fellelhető variációkkal együtt. 11,6 Ld. FITZJ. 1964 és 1979. 107 A. B. RANOVICS 1956, 142; R. ARDEVAN 1998, 336. 108 Legközelebbi párhuzam ugyanebből a korból Macedóniában, ahol koinon Makedónon felirattal jelentek meg a tartománygyülés / tartomány által kiadott éremsorozatok. Ld. B. V. HEAD 1879, 22-29. 109 I. WINKLER 1971, 149. 110 I. WINKLER 1971, 156-158. 111 J. FITZ 1978,636. 112 ALFÖLDI A. 1931, 146. 113 I. WINKLER 1971, 145-147. 129
