A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - Szabó Ádám: Megjegyzések a daciai tarománygyűlés történetéhez

provincia-császárkultusz főpapok általában a lovagrend tagjai - feliratokon is kiírva -, addig feliratunkon nincs feltüntetve semmi olyan, ami az állíttató társadalmi rangját megjelölné. Támogathatná a főpapként való értékelését, ha a felirat mellett olyan ikonográfiái támpontok lennének, pl. lictorok ábrázolása, amelyek egy főpapnak kijártak

78 azonban ilyen sincs az oltáron. így közvetett és semmiképp sem elégséges bizonyítéknak marad a főpapként való értékelés számára, hogy a consularis iktatta be a sacerdost

79

. Ezzel kapcsolatban is valószínűbb, hogy mégiscsak Hercules papjáról van szó mert közismert tény, hogy az uralkodónak különösen kedves istenség megkülönböztetett tiszteletben részesült a császárkorban, így ez isten tartományszékhelyi papját ugyanezen okból iktathatta be épp a helytartó. Látjuk tehát, hogy Reginus főpapsága nem bizonyítható egyértelműen

80

, ezért nem sorolom a főpapok közé. Legutóbb R. Ardevan a főpapok közé számította, vagyis ez a kérdés nem lezárt

81

. Az IDR, III/2, 132 feliratot R. Ardevan feltételesen felveszi katalógusába, mint főpapi említést, azonban az egy megmaradt n. betű alapján a felirat több mint bizonytalan értelmezésű

82

. Felirataik keltezése alapján az egyes főpapok hivatali idejének-évének relatív időpontja

83 a következőképpen alakul (tekintetbe véve R. Ardevan keltezéseit

84 is): 1. Ismeretlen sacerdotal(is) provinciáé, felirata Kr.u. 193-tól keltezhető - (R. Ardevannál post 200) - tehát sacerdos provinciáé volt Kr.u. 193-200 előtt. 2. Ismeretlen [sacjerdotalis Daciae, felirata Kr.u. 218 után keltezhető - (R. Ardevannál post 212)

85 - tehát sacerdos Daciae volt 212-218 előtt. 3. P. Aelius Antipater, sacerdos Arae Aug(usti) volt

86

, a Kr.u. III sz. első két évtizedének valamelyik évében. (R. Ardevannál post 200) 4. M. Cominius Quintus, sacerdos Arae Aug(usti) volt, a Kr.u. 222 előtti időben, valószínűleg a III. század első éveinek egyikében. (R. Ardevannál 180-200) 5. P. Aelius Strenus, sacerd(os) Arae Aug(usti) volt, Kr.u. 193 és 222 között valamelyik esztendőben. (R. Ardevannál post 200) 6. T. Claudius Augustianus sacerdos ("sacerdot(io)"), főpap volt Kr.u. 222-235 között, Severus Alexander uralkodása alatt. (R. Ardevannál ante 235) 7. P. Aelius Maximus, [sacerdos Ar]ae Aug(usti) n(ostri), [coronat(us) Daciarum I]II (Trium) címekkel Kr.u. 222-t követően volt főpap. (R. Ardevannál III sz. eleje, azonban 77 Ld. J. DEININGER 1965, 152. 78 O. HARL 1997, 193. 79 E. BEURLIER 1891, 187; R. ARDEVAN 1998, 331-332; J. DEININGER szerint a helytartó nem vett részt a főpap választáson ld. 1965, 150. 80 Ld. még J. DEININGER 1965, 151. 81 R. ARDEVAN 1998, katalógus nr. R 347a; uo. 331-332 oldalakon foglalkozik Reginussal, a korábbi ellentétes nézeteket is ismertetve. 82 Vö. pl. az ILS, III/2 rövidítésfeloldási jegyzékében a válogatott feliratos anyagban létező N. betűs rövidítések lehetséges feloldásait a 778. oldalon: n(atalis), n(atione), n(anarchus), nfiger), n(omine), n(on), n(onis), n(umen), nfumero), nfumerus), nfummi) - melyek közül a legtöbb Daciában is előfordul - előfordulhat, valamint természetesen a n(ostri) is szóbajöhet. R. ARDEVAN 1998, 338, 167 jegyzetben megjegyzi, hogy nagyon bizonytalan. 83 Azért időpont, mert a főpapot egy évre választották. Ld. pl. E. KORNEMANN 1900, 801 és tovább; J. DEININGER, 1965, 150. 84 R. ARDEVAN 1998,610-611. 85 Megjegyzendő, hogy ez csak az illető felirat keltezése. A rajta szereplő főpapi személy korábban töltötte be sacerdos provinciáé címmel hivatalát. 86 Ld. még itt a 42 jegyzetet. 127