A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - Szabó Ádám: Megjegyzések a daciai tarománygyűlés történetéhez

lust is viselt. Az oltár, III. Gordianus császárnak szóló dedikációja alapján, bizonyosan Kr.u. 238244 közé keltezhető. A feliratokat lásd a Függelékben nr. 1-8. II. 1. a. Kérdéses, ám főpapként is interpretált személyek feliratai; A legutóbbi időkig főpapi emléknek tekintették többszöri olvasás nyomán is, az AÉ, 1956: 207 = AÉ, 1977: 656 apulumi feliratot, amelyet Caius Ulpius Bonus-nak állított egy libertus. Az idézett olvasatok szerint a dedikált személy sacerdos provinciáé volt

57

. A felirat keltezése szerint ő lenne időben az első ismert dáciai főpap a II. század második feléből

58

. Újabban I. Piso revíziója nyomán több apró módosulás között a felirat ötödik sorának harmadik betűje P-ből T-re változott, vagyis s(acerdoti) pr(ovinciae)-ból egy STR egyelőre nem értelmezhető betűcsoporttá alakult

59

, ezszerint C(aius) pontosabban M(arcus) Ulpius Bonus nem tekinthető főpapnak. Reginus sacerdos felirata: Herculi / Aug(usto) / ...Reginus / sacerdos / institutus ab / Hel(vio) Pertinace / co(n)sulari

60

. E feliratot eddig is számon tartotta a kutatás

61

, mint a provinciális császárkultusz főpapja által állíttatott oltárt

62

. A Fennséges Herculesnek ajánlott oltárt egy x(...) y(...)? Reginus nevű sacerdos állíttatta, akit a helytartó P. Helvius Pertinax (a későbbi császár) iktatott hivatalába. P. Helvius Pertinax Kr.u. 177 és 179

63 között, más eredmények alapján 178 és 180 között

64 volt a három Dacia consularis rangú helytartója, így az oltár állításának időpontját a helytartó hivatali ideje pontosan megadja. Mivel a kérdés alapvetően az, hogy főpap volt-e Reginus vagy sem, nézzük mi alapján tekinthető főpapnak. Asia proconsularis-ból tudomásunk van egy helytartó által beiktatott főpapról

65

. Ez, amennyiben párhuzamba állítjuk Reginus oltárának adatával, képezi a főpapként való értelmezés legerősebb és egyetlen érvét. Azonnali kérdésként vetődik fel, hogy a helytartói hivataltól és a katonaságtól székhelye által is elkülönülő tartománygyűlés önállóságával miképpen fér össze vezetőjének a helytartó által való beiktatása, ezzel mintegy az ellenőrző szervnek az ellenőrzött személytől való függőségbe hozása

66

? Időnként a 57 Ld. még BALLÁ L. 1970, 25. Ez szerint vettem be a főpapi listába korábban én is. Ld. SZABÓ Á., Adatok a "coronatus Daciarum IIF főpapi cím értelmezéséhez. OTDK dolgozat kivonata, Ókortudományi Értesítő, Budapest 1999 valamint SZABÓÁ. 1999, 168. 58 C(aio) Ulpio / [BJono / [djec(urioni) aed(ili) / fHIJIvir(o) mfunicipii) / Afpulensis) s(acerdoti) pr(ovinciae) Ulp(ius) /

Lucius / liber(tus) ld. még BALLÁ L. 1970, 25. Korábban C. DAICOVICIU félreolvasottnak tekintett minden előző olvasatot és a sacerdos helyett flaminit javasolt de olvasatát nem fogadta el a kutatás ld. 1966, 160. 59 A felirat új változata in IDR, III/5, 447 - M(arco) Ulpio / [BJono / fdjecfurioni) aed(ili) / [IUJIvir(o) m(unicipii) / A(?pulensis, -urelii) STR Ul(pius) /Lucius / liber(tus) - sajtó alatt. Itt köszönöm prof. I. PISO-nak, hogy felhívta a figyelmemet a módosított olvasatra. 60 CIL, III, Suppl. 7751 = ILS, 7139; KERÉNYI A. 1940, 806. 61 BRANDIS in RE IV, 1972. Nem tekintette császárkultusz főpapnak, de analógiák alapján elképzelhetőnek tartotta. 62 H. Dessau az ILS, 7751 alatti 1-es jegyzetben korábbi irodalomra hivatkozva írta, hogy "sacerdos provinciáé". R. ARDEVAN is provinciafőpapnak tartja, mivel a helytartó iktatja be de további argumentumokat nem hoz ld. 1998, 331-332 ezért úgy gondolom, hogy Reginus főpapságát illetően állást kell foglalnom. 63 A. STEIN 1944,48. 64 PIR, 2, H 73; BALLÁ L. 1968, Prosopographia 139. 65 O. HIRSCHFELD 1913, 494; MARTON L. 1936, 136, bár az idézett hely Asiara vonatkozik. 66 A vita ezzel kapcsolatban nem tekinthető lezártnak, ld. O. HIRSCHFELD 1913, 494 és tovább; E. BEURLIER 1891, 137; E. KORNEMANN in RE IV, 803 valamint a provinciák egy részében a kormányzattól, székhelyével is elkülönülő tartománygyűlési központokhoz ld. J. DEININGER 1965, 144. Itt a dáciai tartománygyűlés alapítását illetően is adathoz juthatunk. Amennyiben különálló a helytartótól és a katonaságtól területileg is az intézmény - vö. TÓTH E. 1998, 18 - úgy az alapítási időpontot a helytartó és 125