A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művelődés- és irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: A Hymnus, mint Kölcsey istenkép-fejlődésének fordulópontja

és a Vanitatum vanitas képezi az életműben. A versek hátteréül gazdasági gondok és emberi csalódások szolgálhattak.

39 Az az ifjú, aki még tiltakozik Isten mindentudása ellen is, nem fogadhatta meggyőződéssel a predestináció kálvini értelmezését. Később is csak abban - a több művében is visszatérő gondolatban - tudja feloldani dilemmáját, amit a Pariainesisben így fogalmaz: "Alig van ember, kinek kebelében a jó és szép magvai természettől hintve ne lennének "

4<) Belső ellenállása arra késztette, hogy egyháztörténeti ismereteit is áttekintse, átértékelje. Meglepően korrekt elemzést ad az imént sokat idézett Töredékek a vallásról c. műve az egyházszakadások okairól és következményeiről. Főként a itáliai kultúra tisztelete vezeti el a katolicizmus védelméig,

41 Villers

42 művével belső vitába száll, miszerint a felvilágosodás ellentmond a katolicizmusnak. Azt hangoztatja, hogy a felvilágosodás Dante, Petrarca, Tasso és mások műveivel kezdődött. "Villers a reformációt az újonnan született világosodás leányának nevezte. Honnan tehát a világosodás? A katolicizmus kebeléből. Honnan a reformáció? A katolicizmus felvilágosodásából."

411 A katolicizmus heves mentegetése korábbi eredetű Kölcseynél. S ennek is erkölcsi megfontolás, a háború és viszály elítélése az alapja. Még Villers olvasása előtt, 1813-ban Álmosdról írt, - már idézett - levélben írja: "Ha választanom kellene a szekták között, bizonyosan én is annak adnék pálmát, mely magát Rómáról nevezi, s ha kérdenék miért? nem felelnék semmit is, hanem Schillernek tragédiáit nyitnám fel a kérdező előtt... Villersnek munkáját a reformációról hogy elolvassam, mindeddig reá nem vehettem magamat... Ha egyszer elolvasom, gyönyörködve fogom ezen újonnan felélesztett gondolatokkal egybevetni.

,A Mint láttuk, a mű nagyon is elgondolkodtatta, és a reformáció szakítását a katolicizmussal határozottan erkölcsi rossznak minősíti. A hit célját pedig az erkölcsös életben látja. Nem titkolja, hogy a szakadás okai között mindkét részről emberi gyarlóságok találhatók, s azt sem, hogy a francia forradalom és a reformáció egyaránt nemes eszméket tűzött zászlajára, mégis iszonyatos bűnök forrásává vált."S mit nyert mindezzel az emberiség? Mirajtunk keresztülment az orkán, szenvedtünk és jajgattunk; s lesz idő, mikor a nép, melyben reformátorok születtek, mikor a nép, melyben a királyölők születtek, úgy enyészik el, mint Babylon és Athéna...

,l45 Az erkölcsi egyensúlyt eszményítő költő-gondolkodó a harmónia megbomlasztásának következményeként előrevetíti a szekularizmus veszélyét: "Bontsd meg az egyarányt, s akár világosság a homályon, akár homály a világosságon vegyen erőt, mindenik esetben elvakítottad az emberi gyenge szemeket, s kit fogsz majd a sötétben tévelygő mellé vezetőül rendelni?'

46 Még előbb említi e művében: "Semmi sincs könnyebb; mint valakitől a hitet elvenni; de semmi sincs nehezebb, mint egy kételkedő valakit megnyugtatni.

,A1 A megosztottságot eredményező reformáció nemcsak vallási, hanem társadalmi-politikai szinten is foglalkoztatta Kölcseyt. Bármennyire is elítéli a megosztottságot, a történelmileg létrejött társadalmi szituációt méltányolja, s mert a felekezetekben sajátos értékeket is lát, a türelem A készülő komplex életrajzi kronológia adatai ehhez is támpontokat adhatnak. Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

L KMÖM I. 1100. Részletes érvei, fejtegetései e tárgyban a Töredékek a vallásról c. müvéből ismerhetők meg. Villers (1765-1815): Essai sur l'esprit et l'influcenc de le reformation de Luther (Értekezés Luther reformációjának szelleméről és hatásáról) 1804. Töredékek a vallásról 3. KFÖM I. 1064. Levele Kazinczy Ferenchez. Álmosd, 1813. okt. 21. KFÖM III. 95-99. Töredékek a vallásról 4. KFÖM I. 1081 Uo. Ua. KFÖM I. 1072 561 39 40 41 42 43 44 45 46 47