A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művelődés- és irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: A Hymnus, mint Kölcsey istenkép-fejlődésének fordulópontja

teljes érvényesülését kívánja nemcsak a protestánsok, hanem akár a zsidók számára

48 is. Ékes bizonyítékai ennek a következetességnek a A vallás ügyében, ill. A papi dézma tárgyában tett követi megnyilatkozásai a pozsonyi országgyűlésen. A főrendek sorozatos visszautasítása ellenére is elszántan küzd a felekezeti szabadságért, az egyenlő jogok érvényesüléséért. Ezek megszegése ugyanis a társadalomban robbanásveszélyes békétlenségeket szül.

49 A politikai beszédek természetesen keveset árulnak el az istenhit személyességéről, ám arról az erkölcsi tartásról igen, aminek hátterét mégiscsak a hit képezi. Az országgyűlés megosztottságát, a főrendek ellenállását a korhoz méltatlan, szégyenletes állapotnak tartja.

50 A felekezeti jogegyenlőség akadályoztatása még gúnyt és heves indulatot is kivált a politikus Kölcseyből.

51 Mindez azonban nem bizonyít mást, mint tetteinek erkölcsi felfogásával való szoros egységét. A felekezeti áttérés ügyében a lelkiismereti szabadságot már biblikus megfogalmazásban adja elő: "Egyik vallásból másba menetelnek belső meggyőződésen kell alapulni... s ezen meggyőződésről halandó ember - bárki légyen az • nem ítélhet... Isten ítélőszéke eleibe tartozik az, ki szíveket vizsgál... "

52 Annak a Kölcseynek, aki még húszévesen nem hisz a lelkiismeretet létezésében, egész irodalmi, politikai, jogi, gazdasági munkásságának és magánéletének legkarakteresebb vonása az a magasrendű és következetes, lelkiismeretes moralitás, amely legtisztábban majd a Parainesisben fogalmazódik meg. Hazafiságának erkölcsi tartalmára pedig nagyszerű kilátás nyílik a Nemzeti hagyományok életmű-magaslatáról. (Az utóbbi mű szempontom szerinti vizsgálatát itt nincs módom elvégezni.) E művei már csak a személyes élményt feltételező keresztény istenkép adekvát árnyékaként viselik a a tökéletesség abszolútumában meghatározható filozofikus istenségképzetet. Ezeknek a műveknek világnézeti előzményei azonban már nem kizárólag a görög és a francia filozófusoknál keresendők, hanem személyes istenélményből fakadó letisztult és cselekvéssé verifikált egyéni világnézetről tanúskodnak. Személyes hitének és istenélményének legbőségesebb példatára a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz c. nagyszabású erkölcsi intelemrendszere. Rokonságát a Tízparancsolattal már régen felismerték. Vallomásosságában tetten érhetjük még Kölcsey istenképének múltbeli kettősségét, de meggyőző bizonyítékait találjuk annak, hogy a személyes, keresztény istenélmény saját javára lendítette a korábbi szemléletét. Mindjárt a mű elején sajátosan keresztényi beállítással találko48 "...akkor, mikor egy nagy nemzetnél már a zsidó nép emancipációjáról van kérdés, magunkat egész Európa szemei előtt sötétségi elvek gyanújába nem ejthetjük. Egyébként is nékünk híven kell maradni azon nemes lelkű nyilatkozásokhoz, miket ez ügyre nézve kerületi s országos üléseinkben e képviselő test katolikus tagjai haza- és emberszeretet, s magas míveltség által vezetve egymással vetekedvén tettének..." A vallás ügyében 1. KFÖM II. 86-87. 49 "Nem ismeri a népet, ki tagadni merné, hogy a vallás ügy az ország minden ügyei között még most is a legfontosabb; ... Mit kívánnak, mit kívánhatnak tőlünk [a főrendek]? ...Hogy küldőink iránt hűségtelenek legyünk? hogy huszonöt, harminc nagyrangú férfiú ellenmondásának önkényt feláldozzuk azt, amit protestáns és nem protestáns egyformán kíván, amitől milliomok életök egész nyúgolmát, s jelen és jövendő boldogságokat kirekesztőleg függesztik fel." Uo. 88. 50 "...ha a főrendek egyezéseket továbbra is megtagadják, nem fogja hinni a maradék, hogy e két tábla tagjai ugyanazon idő, ugyanazon világosságterjesztő század emberei valónak." Uo. 87. 51 "...köszönöm én az egész protestáns népség nevében az ily megegyezést! Köszönöm én Szatmár vármegye nevében törvényeinknek ily védelmét! Köszönöm én a Bethlen és Bocskay mellett elhullott bajnokok unokáinak nevében a békekötések ily megtartását! ... Mert a törvény sérelme egyaránt közös; a szabadság megszorítása egyaránt fájdalmas, s a nép közti szakadás, s az ország belső nyugalmának veszélyes állásban léte minden hazafit méltó gondban tart. ... s ha a méltóságos Fő R R ezután is útainkba állanak; ha a nemzet 40 esztendős panaszait a királyi felség elébe vinnünk ezután is tiltják; Isten és haza és az egész művelt Európa legyen bíró közöttünk és közönök: sjaj annak, kit e bíróság kárhoztatni fog!" Uo. 89-90. 52 A vallásról vallásra szabad általmenetel tárgyában. KFÖM II. 95. 562