A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Dani János: A korabronzkori Nyírség-kultúra települései Polgár határában

befelé hajló vállú, de egyenes peremű fazék töredéke (9.t.:5.); szürke-barnássárga színű, menüit 12 pengemagkő töredéke

13 (40.t.:l.) és állatcsont. 493. obj. (664. str.): Leletanyaga: szürkésbarna, ívelten kettőskónikus testű, kihajló peremű, mélyen seprűzött aljú, a sima nyakon T-alakú ujjal tagolt bordával és bütyökkel díszített fazék töredéke (10.t.:L); nagy seprűs tárolóedény sárgásbarna oldaltöredéke (10.t.:2.); szürkésbarna, seprűdíszes fazék alja (ll.t.:l.); vörösesbarna durvább aljtöredék (ll.t.:2.)l világosbarna, erősen kopott egyenes peremű edényke töredéke (ll.t.:3.); narancsosbarna, a nyaknál megtörő, kihajló peremű, díszítetlen fazék töredéke (ll.t.:4.); eredetileg világosbarna, agyonkopott seprűdíszes fazék vagy tárolóedény aljtöredéke (ll.t.:5.); szürke, hidrotermálisán bontott fluidális riolitból készült, egyik oldalán durván lekerekített dörzsölő vagy őrlőkő töredéke

14 (40.t.:4) és állatcsont. 494. obj. (665. str.): Leletanyaga: szürkésbarna vésett - inkrusztált oldaltöredék (10.t.:3.); téglavörös, durva, seprűdíszes fazék vagy tárolóedény aljtöredéke (10.t.:4.); barnásszürke, fényezett és ívelt felsőrészű, durvított és kónikus aljú, a törésvonalon bütyökkel díszített (talán víztartó?) edény oldala (12.t.:l.); szürke színű kvarcitból (vagy kvarcporfírból)

15 készült pengevakaró

16

(40.t.: 2) és állatcsont. 512. obj. (556. str.): Az 51 l-es szarmata gödör elmetszette ezt a kis sekély korabronzkori gödröt /V. térkép; VIII. térkép/. A gödör leletanyaga: fekete, fényezett, vésett-inkrusztált díszítésű, zömök hengeres, szűkülő nyakú kis bögrécske peremtöredéke (13.t.:L); sötétszürke, fényezett felületű, tagolt bordával díszített oldaltöredék (fazék?) (13.t.:2.); világosszürke, enyhén kihajló peremű, valószínűleg bikónikus tál peremtöredéke (13.t.:3.); három különböző, kihajló peremű edény apró peremtöredékei (13.t.:4,5,6.); szürke, durva kidolgozású, seprűdíszes oldaltöredék (13.t.:7.); több seprűzött és sima oldaltöredék és állatcsont. 583. obj. (496. str.): Valószínűleg kút, 2,6-3 m mélységnél nem lehetett tovább bontani, mert feljött a talajvíz; a kút funkciót erősíti az is, hogy rétegesen (lassan) töltődött be és ez a betöltés iszapos /VI-VIII. térképek/. Leletanyaga: téglavörös kihajló peremű, hengeres nyakú edény peremtöredéke (14.t.:L); szürke, agyonkopott egyenes peremű edény (tál?) peremtöredéke (14.t.:2.); szürke vékonyfalú, keskeny, tagolt bordával díszített oldaltöredéke (tál?) (14.t.:3.); szürkésbarna, ívelten kónikus aljú fazék(?) töredéke (14.t.: 4); nagy szürke, a mély seprűzés felett a törésvonalon egy nagy bütyökkel díszített, hengeres nyakú, öblösödő tárolóedény töredéke (15.t.:L); szürke díszítetlen tálka 12 A menüit ilyen sávos kifejlődésben Erdőbénye-Ligetmajor lelőhelyről származhat. A pattintott kőeszközök és örlőkőtöredékek kőzettani meghatározását Sümegi Pál /KLTE Ásvány- és Földtani Intézet/ végezte. Munkájáért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. 13 Pengemagkő szilánkja, hátlapján nagy bulbussal és sokszögű talonnal, előlapján két leválasztott penge negatívja és a külső burok maradványa látszik. A pattintott kőeszközök meghatározását Horváth Tünde végezte el. Itt szeretnék köszönetet mondani munkájáért. 14 Ez a kőzet Erdőbénye és Bodrogkeresztúr között lévő Poklos nevű területről származik. 15 Az eszköz anyagául szolgáló nyersanyagot a Bükk-hegységből hozhatták. 16 A pengevakarónak nagy bulbusa és sokszögű talonja van; előlapján egy gerinc látható. A korábban talán pengeként használt kőeszköz eltört és proximális végén alakították ki a bulbussal szemben legyezőretussal a vakarófelületet, ami a használattól nagyon elkopott. 53