A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Dani János: A korabronzkori Nyírség-kultúra települései Polgár határában

aljtöredéke (15.t.:2.); vörösesszürke, agyonkopott fazék aljtöredéke (15.t.:3.); másik szürke, seprűdíszes fazék aljtöredéke (15.t.:4.); két vöröses színű, kopott aljtöredék (15.t.:5,6.); téglavörös, mállékony ,éles nyaki töréssel rendelkező edényke peremtöredéke (15.t.:7.); szürkésbarna, egész felületén seprűzött, 2 fogóbütyökkel és 5 ujjal tagolt bütyökkel ellátott, a peremén bevagdosott tálka (12.t.:2.); sárgásfehér, riolittufából készült, egyik oldalán simára csiszolt, másik oldalán ívelten lekerekített, lapos, kerek őrlőkő töredéke

17 (41.t.: 1); 2 darab szürke, hólyagos riolitból készült kerek őrlőkő töredéke (az első lapos: egyik oldalán simára csiszolt, másik oldalán durván kiképzett felületű; a második egyik oldalán simára csiszolt, a másikon durván lekerekített)

18 (41.t.:2, 3); szürkésvörös, perlites riolitból készült, egyik oldalán lekerekített, máik oldalán eredetileg sima őrlőkő rendkívül töredékes darabja és egy kisebb töredéke

19 (41.t.:4, 5) és állatcsont. 584. obj. (495. str.)

2i) Nagy, kerek mély (134 cm) gödör /VI-VII. térképek/. A gödröt a Nyírség-kultúra objektumának tartották. Csak két darab edénytöredék: egy szürkésbarna, rendkívül erodált felszínű, egyenes peremű, hengeres nyakú korsó (talán bodrogkeresztúri tejesköcsög ?)peremtöredéke (14.t.:5.); és egy szintén kopott, szürke, vékonyfalú aljtöredék (J4.t.:6.) volt a gödörben. 586. obj. (498. obj.): Igen mély, kissé amorf gödör, amibe a felszínhez közel belemetszett az 585-ös szarmata gödör. Sajnos az objektumot nem sikerült teljesen kibontani, mivel feljött a talajvíz; a mélysége miatt itt is valamiféle víznyerőhely funkcióját valószínűsíthetjük; talán az agyagozáshoz szükséges víz nyerésére szolgált, mivel a gödör csak a közepén mélyül le, ezért a többi részét agyagkitermelésre használhatták/VI-VIII. térképek/. A gödörből előkerültek két, a Bodrogkeresztúr-kultúrába tartozó, rézkori edény töredékei: egy szürke, mállékony anyagú, négyszögletű, karéjos, az éleken tagolt bordával díszített edényke darabjai (18.t.) és egy szürke, kopott, szintén mállékony anyagú bekarcolt vonalakkal és benyomott pontokkal díszített inkrusztált tejesköcsög hastöredékei (16.t.:l,2.) és más jellegtelen, vékonyfalú rézkori oldaltöredékek. A négyszögletes edény párhuzamait a magyarhomorogi rézkori temető XXI. sírjából (PATAY 1976, 180-182, 12.kép, IV.t.2), a Bodrogkeresztúr-kultúra TiszakesziFáykerten feltárt 21. sírjából (PATAY 1975, 29, Taf.15.6), a Kalicz N. által a Ludanice-csoport településének meghatározott tarnabodi lelőhely leletanyagából (KALICZ 1966, 3-19, 4.kép:1619, 21-23), valamint a Hunyadi-halmi-kultúra Tiszalúc-sarkadi településéről (PATAY 1995, 107115, Abb.3.1,2) ismerjük. A díszített testű tejesköcsöghöz hasonló edények a tarnabodi rézkori település anyagából (KALICZ 1966, 2.kép:16, 24), Szarvasról, Sárazsadányból, Tiszasasról.... (PATAY 1975,Taf.8.5-7) ismertek. Ezek minden valószínűség szerint egy olyan bodrogkeresztúri objektumhoz tartoztak, amit a korabronzkori gödör teljesen tönkretett; vagy a betöltött földdel másodlagosan kerültek bele a rézkori cserepek.

21 A gödör további leletanyaga a következő: szürke, durva, seprűdíszes fazék aljtöredéke (16.t.:3.); fekete, tagolt bordával díszített oldaltöredék (16.t.:4.); narancsszínű vésett-inkrusztált 17 Ilyen színű riolittufa Bodrogkeresztúr környékén fordul elö. 18 A hólyagos riolit a Tokaji-hegységből származhat. 19 A vöröses színű perlites riolit vagy Tokaj-Lebúj csárda lelőhelyről vagy Telkibányáról származik. 20 A gödörből előkerült két darab nem túl jellegzetes és rendkívül kopott töredék nem ad lehetőséget a pontosabb időrendi meghatározásra. A kerámia kidolgozása alapján azonban lehetséges, hogy a Bodrogkeresztúr-kultúra gödréről lehet szó. 21 A környéken a Bodrogkeresztúr-kultúra más objektumai is voltak, pl.: 638., 604., 598. objektumok. 54