A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)
Régészet, Ókortudomány - Dani János: A korabronzkori Nyírség-kultúra települései Polgár határában
az általunk vizsgált időszakban különösen meghatározó tényezője lehetett a környezetnek, hiszen a kora bronzkor a holocén szubboreális periódusának Bükk I. fázisába (i.e. 2500-800) esik. Az ezt megelőző tölgyfázisban az éghajlat a mainál melegebb és csapadékosabb volt a Nyírségben és a Hajdúháton is, a táj ennek következtében erdőssztyeppé alakult át. A Bükk I. fázisban az éghajlat kontinentalitása tovább csökkent, tovább nőtt a csapadék mennyisége. Az Alföld teljes területe erdőssztyeppé alakult át. Ebben a fázisban volt a legtöbb erdő az Alföldön, a terület erdővel való fedettsége 70-80%-os lehetett. A Nyírség területét és az Alföld nagy részét ekkor hatalmas tölgyerdők borították, ebben az időszakban érték el a lápok a legnagyobb kiterjedésüket. Nemcsak az elhagyott folyómedreket, hanem a mogyorófázis mélyebb, szél által létrehozott mélyedéseit is elöntötte a víz (BORSY, 1961,30-30, 98-99; 2. térkép). A területet homoktalaj borítja, homokdűnéktől szabdalt felszínű, így a magasabban fekvő részek ki voltak téve az erózió hatásának. A vízszint ingadozását jelzi, hogy a későbbi korok (vaskor, császárkor, középkor) objektumai a mélyebben fekvő területeket is elfoglalták. A lelőhely egyébként a középső neolitikum kezdeti időszakától egészen a középkorig megtelepedés nyomait mutatta. Kora bronzkori objektumok: 297. obj. (356., 374.str.): Kis, kerek, sekély (kb. 7-9 cm mély) gödör /II. térkép; IX. térkép/. Ennek a gödörnek a környékéről került elő a két kis, vésett díszítésű, inkrusztált, miniatűr korsócska. Mindkettő barna, fényezett felületű (1. tábla: I, 2). A gödör felszínén (356. str.) találták a szürkésbarna, seprűs, a seprűzés felett ujjal tagolt bordával díszített oldaltöredéket (2. t.: 6.) és a narancsvörös bütykös oldaltöredéket (2. t.: 3.). A gödör betöltéséből (374. str.) a következő leletek kerültek elő: kis világosbarna szalagfúl (2.t.: 2.); kopott, narancsvörös seprűs töredék (2. t.: 4.); kisebb fazék világosbarna finoman seprűzött peremtöredéke (2. t.: 5.) és állatcsont. 388. obj. - 389. obj. (538-539. str.): Két kis kerek, sekély gödör (388-as 38 cm, a 389-es 23 cm mély). Érintkeznek ugyan egymással, de nincsenek metsző viszonyban /II. térkép; IX. térkép/. A 389-es leletanyaga igen gyér, elsősorban durva, díszítetlen oldaltöredékekből áll. A 388-ban sötétszürke fényezett felületű, vésett - inkrusztált díszítésű korsó két hastöredéke (3.t.: 1,2); ujjal tagolt peremű kisméretű edény szürkésbarna töredéke (3.t.: 3.); egy másik kis szürkésbarna edény barna, kopott aljtöredéke (3.t.: 7.); kis szalagfüles csésze oldala (3.t.:6.) és állatcsont volt. 514. obj. (715-716. str.): A kissé ovális, 88 cm mély gödör metszi az AVK-ház alapárkát /II. térkép; IX. térkép/. Leletanyaga igen gyér; néhány jellegtelen cserép között kis, barnásszürke vésett - inkrusztált díszű korsó hastöredéke (2.t.:/l) volt. Szórványok 4 : 5. obj. (5.str.) 5 : barnássárga, finoman kidolgozott felületű, vésett-inkrusztált korsó oldaltöredéke (4.t.:l). 4 Az alábbiakban leírt jellegzetes szórvány töredékeken kívül előfordulhat, hogy a lelőhely más korszakokra datált objektumaiban is felbukkan egy-két másodlagosan bekerült jellegtelen kora bronzkori cserép. ' A gödör a későbronzkori halomsíros kultúra leleteit tartalmazta. 50
