A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)
Régészet, Ókortudomány - Dani János: A korabronzkori Nyírség-kultúra települései Polgár határában
5. obj. (23. Str.): barnásszürke, vésett-inkrusztált díszítésű edény (korsó ?) apró töredéke (4.t.:2). 150. obj. (157.str.) : vörösesbarna, fényezett felületű, kihajló peremű, hengeres nyakú, öblös testű fazék töredéke (4.t.:5) és 2db barna, seprűzéssel díszített oldaltöredék. 161. obj. (168.str.) 7 : világosbarna, kopott, vésett-inkrusztált díszű szalagfül töredéke (4.t.:8). 237. obj. (229.str.f: narancsosbarna, kis füles korsó nyaktöredéke (4.t.:9); világosbarna, fényezett felületű, vésett-inkrusztált díszű korsó oldaltöredéke (4.t.:10). 253. obj. (317.str.f: narancsvörös, finoman kidolgozott felületű, vésett-inkrusztált díszű korsó oldaltöredéke (4.t.:6); sötétbarana, kopott edény (fazék vagy tál ?) aljtöredéke (4.t.:7). 364. obj. (449.str.) 10 : narancssárga, kihajló peremű, hengeres nyakú edény peremtöredéke (4.t.:3); sárgásbarna, finom kidolgozású, kihajtott peremű, kettöskónikus tál, a perem belső oldalán és a nyakon is vésett-inkrusztált díszítésű peremtöredéke (4.t.:4). Polgár - Kengyel-köz (7. lelóliely) /III. térkép/: A lelőhely Polgártól ÉK-re kb.5 km-re, az M3-as autópálya tervezett nyomvonalának 179.4179.7 kilométere közötti szakaszán található II. térkép/. A település a Tisza egykori holtágának Ki partján agyagos, öntéstalajon létesült. A vízpart közelsége és a termékeny talaj minden korszakban kedvező körülményeket teremtett a megtelepedésre. A Király-érparton lévő kora bronzkori településrészlet kapcsán kifejtett ökológiai-természetföldrajzi adottságok erre a területre is ugyanúgy érvényesek a tárgyalt időszakban. A településen először az Alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának egy csoportja telepedett meg, majd a rézkorban a Bodrogkeresztúr-, és a Baden-kultúra emberei is megjelentek a lelőhelyen. Ezt követően korabronzkori Nyírség-kultúra egy kisebb közössége hozta létre települését a vízparton. A lelőhelyen a legjelentősebb és legkiterjedtebb település a római császárkorban a III.sz. végétől alakult ki. Az összesen feltárt 876 objektumból 828 képviseli ezt az időszakot (HAJDÚ et al. 1997, 106-108; SZ.MÁTHÉet al. 1997," 59). Kora bronzkori objektumok: 86. obj. (167. str.): Kis kerek, 51 cm mély gödör a 85. számú recens árok mellett található. A köré rajzolt nagyobb gödör és a 15. gödör sem létezik, ugyanis a 86. gödör sikertelen továbbontásának eredményei /IV. térkép; VIII. térkép/. A gödörben egy kis bikónikus, ívelt peremű tálka töredéke (5. t: 1.); vésett - inkrusztált díszű, szürkésbarna korsó töredékei (5.t.: 2.); kívül barnásszürke, belül fekete, kívül-belül mélyen seprűzött vastagfalú edény oldaltöredéke (6.t.: 1); kívül világosbarna, elsimított felületű, belül fekete, mélyen seprűzött vastagfalú edény oldaltöredéke (6.t.: 2); kívül világosbarna, mélyen seprűzött 6 A gödörben néhány seprűdíszes oldaltöredék és egy-két jellegtelen neolit cserép is van, de a benne talált egyéb töredékek, így egy kis gömböstestü föles bögre alapján a halomsíros kultúra időszakára datálhatjuk. 7 Valószínűleg a késő bronzkorra datálható a gödör (halomsíros kultúra ?). 8 Ennek a gödörnek teljesen kevert a leletanyaga. Előkerült belőle a bükki kultúra, az AVK és késő bronzkori töredékek mellett szürke, korongolt császárkori kerámia is. y Valószínűleg a késő bronzkorra datálható a gödör (halomsíros kultúra?). 10 A halomsíros kultúra cserepeit is tartalmazta a gödör, betöltése alapján azonban a római császárkorra datálták. 51
