A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

felbuzdulás nem mutatkozott azon a testrészén, ahol kellett volna, pedig annyira beleizzadt, hogy két ízben is inget cserélt; a hevítőktől,'amelyeket bevett, kimelegedett... Dühében imádkozni kezdett. 'Nem azért van Ön itt, hogy imádkozzék - szólt rá a felesége. A szülésznők közt volt egy Pézé nevezetű hivatalból kirendelt nyolcvan éves öregasszony, aki mindenféle mókát csinált, s időnként odament a márkihoz, és megnézte, milyen állapotban van, majd a szakértőkhöz lépve kijelentette: - Siralmas eset, nem mocorog." A tehetetlennek bizonyult férj azt állítota megbabonázták. S a Parlament nem tehetett mást: 1659. február 8-án kimondta a válást. Langey, akinek a neve a történtek után az impotencia jelképévé vált, újra megnősült, és a második feleségétől hat gyereke lett. A történeti adatok tanúsága szerint nálunk is tüzetes vizsgálatoknak vetették alá az impotenciával vádolt személyt, melyek néha meglepő eredménnyel jártak. 1347-ben sengingi János felesége, Agatha, azzal a panasszal fordul Benedek székesfehérvári espereshez, hogy az ura nem használja őt, mint házastársát, s bár három év óta együtt vannak, ő még mindig szűz. János azzal felel, hogy feleségének hiányzik a nemi szerve Imembro genitali caret/. Az esperes elrendeli, hogy négy tisztességes matróna vizsgálja meg az asszony genitáliáit, kik megállapították, hogy Agatha csakugyan alkalmatlan a házaséletre, mert virgae viriles in matrices introire non posse, ennélfogva a házasságot felbontják. Agatha később újra jelentkezik, s magát orvosi segítség közbenjöttével immár alkalmasnak mondja s ugyanezt mondja a négy tisztességes matróna, kik újra megvizsgálták. Ezen az alapon Benedek esperes felbontja Jánosnak azóta (egy másik asszonnyal) kötött házasságát és újból összeköti Agathával. Egy másik esetben az egyházi fórum előtt a felperes férj előadja, hogy az asszony nem tudott és tud házassági kötelességének eleget tenni, így ő a feleségét nem is ismerhette meg carneliter. A férj impotenciával vádolva feleségét: kéri az elválás kimondását. A feleség, Erzsébet asszony viszont azt állítja, hogy a valóságban éppen megfordítva áll a dolog: az említett hiba az ő férjénél van és nem őnála, mert férje hermafrodita és így semmiféle házassági kötelességének nem tud és tudott eleget tenni. Az egyházi törvényszék tanácskozás után úgy határozott, hogy mind a két fél külön-külön zárassék el; a férfi vizsgáltassák meg férfiak által, a nő pedig nők által; a vizsgálat tárgya: a nemi tag. Mind a vizsgáló férfiak, mind a vizsgáló nők jó keresztények és kipróbált tisztességes életűek, s a vizsgálat eredményét hamisság nélkül fogják megállapítani. „A vizsgálat megtartatik és a vizsgáló férfiak azt jelentik, hogy az illető férfi gyermekkora óta a mai napig szenved oly hibában, hogy neki sohasem lesz semmiféle asszonnyal gyermeke és nem fog tudni eleget tenni házasssági kötelességének. A matrónák pedig azt jelentik, hogy [...] a vádlott asszony törvényes és tisztességes módon, mint valódi házastárs tud és már régi idő óta képes volt eleget tenni a házassági kötelességének, nem lévén semmiféle akadály." így az asszonyt törvényesen és jog szerint elválasztják a férjétől, és megadják a szabadságot arra, hogy más férfival kössön házasai .484 ságot. Egy újabb XIV. századi válóperes ügyben, - melyet a feleség indított férje impotenciája miatt - a vizsgálók isteni hitükre egyhangúlag jelentik, hogy sem a férfinál, sem a nőnél nincs semmi akadály a genitalis szervekben és nem is volt, tehát mind a kettő képes a házassági kötelességnek 482 DULONG 1974, 47-48. 483 Közli: TRÓCSÁNYI 1987, 29-34. Fejérpataky L. tanulmánya nyomán, aki megjelentette az - "impedimentum dirimens impotentiae" miatti házassági válóperre vonatkozó 17 latin nyelvű oklevélformulát. (FEJÉRPATAKY L.: Tapolczai Bertalan oklevélformulái a XIV. századból. Magyar Könyv-Szemle, 1886. évi évfolyam. Budapest, 1887. 41-53, 62- 66) 484 TRÓCSÁNYI 1987, 23-26.; MAGYARY-KOSSA 1931, III. 59. - hibásan Elenának nevezi a feleséget egy ezt megelőző peres irat kapcsán, és tévesen közli a törvényszék határozatát is. 418