A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

Századokon át tartotta magát az a - különösen az orvostudományban kifejlődött - felfogás, hogy a természet a teremtvényeket bizonyos jellel, úgynevezett szignatúrával látta el, amelyről az ember felismerheti, hogy minek mi a rendeltetése. E felfogás egyik kimagasló képviselője Cornelius Agrippa 1510 körül így írt erről De occulte philosophia" című munkájában: „az orvosok pedig tudják, hogy miként segít minden dolog azon, ami hasonló. [...] Minden meddő állat meddőséget okoz, és ha szerelmet akarunk ébreszteni, akkor olyan állatot kell keresnünk, amely szerelmessége miatt kitűnik, mint a galamb, a veréb vagy a fecske, és ezekből ismét azokat a részeket kell vennünk, amelyekben a szerelem ösztöne leginkább uralkodik."

383 Az Ars Medica, a „Szömérömtesnek megköttetéséről" szép számmal javall ezen az elven alapuló gyógymódokat a XVI. századból: "Az mely embört első éjjeli hálásának idején az mátkájával megvesztnek. Az ülő galambnak fészkéből vegyön el fölül egy marokkal, hintse az ágyra, két lepedő közzé. Ha penig két vagy három szálacskát az ágacskákban, kit legfelül talál, megtör és megissza borban, semmi dolga nem leszön. Próbált dolog ez. "

384 A galambokat, mint rendkívül szerelmes és buja madarakat az ókorban Venus tiszteletére tartották. Különböző módon szolgálták azonban a szerelem istenasszonyát. ,Az ölyves vad galamb rest, s gyenge Venust hoz. Ne egyed ezt, kedved ha van bujasághoz. A gerlice viszont a Venust is gerjesztené, mellyre nézve előbbi igen kedves eledel volt. Nevezetesen a'farka tövét az ő leg kedvesebb tsemegéjek közi számlálja." A veréb „Minthogy e' maga igen búja madár, némellyek ez által igyekezik a' lankadozó Venust magokban ébreszteni. Főként agyvelejek mind ennek, mind egyéb szárazon lakó bak madaraknak tsak nem confortativa gyanánt tartanak. De bizony a' jó kappanhús e végre több hasznot tehet, mint az ilyetén száraz, nehezen emészhető, szíjjas hús."- írja K. Mátyus I. A verebekhez fűződő csodás képességek hatására mondja Sapphó egyik költeményében, hogy Venus Istenasszony szekerét verebek vontatják, s a verébhússal való nagyfokú élés miatt jegyzi meg Pliniusra hivatkozva az 0 és új Diaetetica szerzője, hogy a' Venusban való telhetetlenség miatt a' bak verebek egy esztendőnél tovább nem élhetnek; s ez az oka, hogy tavasszal fekete torkú verebet igen ritkán láthatni, holott a' nőstényeknek rendes életek négy esztendő szokott lenni." 7 A következő javallat inkább szerelemgerjesztő és elhidegítő, mintsem fizikai képességet megkötő praktika orvoslásának tűnik, a későbbi századok gyakorlatának ismeretében, - holott az Ars Medica ezt is Szömérömtestnek megköttetéséről" ajánlja. - Azonban minden bizonnyal ez a gyógymód is azt a szemléletet tükrözi, amikor a testi és lelki szerelmet szerves egységben értelmezték és élték meg: „Fecskefiákat, kiket Kisasszony havában költöttének, elevenön tödd fazékban, csináld jól be az fazék száját és tödd az fűtőkemöncében, hogy porrá legyönek. Ha ez porban olyanoknak adsz, az kik egymást csókolgatják, vagy megkenöd vele, annál is nagyobb szerelmet hoz közikben. Viszontag ha olyanoknak adod, az kik farral ülnek komoron egymáshoz, avagy megkenöd vele, annál nagyobb gyűlölségöt szörzesz köztök." 8 A megkötésből eredő impotenciára azt ajánlja továbbá, hogy a beteg „ mindön testét varjúnak epéjével kenje meg, és vad len olajával." Hatásosnak mondja továbbá e célból a szarkamadár evését is.

390 383 ROTHSCHNEK 1925, 162.; Albertus Magnus szerint az öszvér terméketlenné tesz. Szerelmet csak a legforróbb állat testrésze kelt, mégpedig a legmegfelelőbb órában, akkor, amikor az állat szerelme a legerősebb. Vö.: FÓNAGY 1943, 264. 384 VARJAS 1943,318. 385 MÁTYUS 1787, III. 193-194. 386 MÁTYUS 1787,111.200. 387 Vö.: MÁTYUS, 1787, III. 201. 388 VARJAS 1943,317. 389 VARJAS 1943,317. 405