A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

Ezt vélte szolgálni a következő két eljárás is: „Fekete ebnek vérével kend meg az háznak falát, megoldatik a kötés" 391

; valamint „Egy tollnak szárában tölts kenőcsöt, csináld jól be viasszal, tödd az megköttetött embörnek vánkosa alá, avagy ásd az küszöb alá, az melyen az házban bemegyön, kétség nélkül megoldatik az kötés." A XVII. századi források szerint eleink hittek a skorpió impotencia elleni hatásában. Kemény János azt írja önéletírásában a 63 éves éves bajor választófejedelemről, aki nálánál 30 évvel fiatalabb leányt vett feleségül, s mégis született 3 gyermekük: ,Azt beszélették, hogy skorpiókkal hizlalt kappanokkal élt; talám abban volt valami virtus arra való. "

393 Nagyhírű és drága afrodiziákum volt az elmúlt századok folyamán, egy Arábiában és Egyiptomban élő gyíkfajta, latin nevén Stincus marinus, Stincus officinalis, mert a farka újra nő és öreg bőrét levetvén, újat kap helyette.

394 Megszárított testéből készült port alkalmazták erre a célra. Nagy népszerűségét gazdag elnevezése is mutatja: íengeri gyík, kígyóbőr, stancza manna, meerstinz, stink, stinkmarin, stenzmarin, szancza maréna, stinkamarinna.

395 Czuczor-Fogarasi szótárában begyer néven szerepel.

396 Kiskunfélegyházán kancamária,

391 Hódmezővásárhelyen kanca-marina

399, a népies neve. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem gyulafehérvári gyógyszertárának 1650-ben összeírt gyógyszertári leltárában a jegyzék 4. csoportjában, ahová többnyire az állati eredetű gyógyszerek kerültek, a Stincus Marinus /Stincus-nak is írták/jelzésű fiókban például semmit sem találtak. Az új gyógyszerész ebből két darabot hozott. Nem csoda, hogy a régiek bálványozott szere - amelyről a nép között sokáig élt a hit, hogy a nemi szerveket gerjedelemre képes serkenteni kifogyott, illetve, hogy az új gyógyszerész fontosnak tartotta ebből kettőt magával hozni. Ez a gyógyszer 16-20 cm hosszú, lapos farkú kis gyfkocskákból készült, a gyíkocskák megszárítva levendula virággal kitöltve, levendula virágba csomagolva kerültek forgalomba.

399 A feltehetően legismertebb és leginkább rettegett afrodiziákum a nünükék /Meloidae/ családjába tartozó, kisméretű, eléggé jelentéktelen külsejű kőrisbogár /Lytta vesicatoria/, melyet az ókorban Cantharisnak neveztek. A bogarat elsőízben az óegyiptomi Ebers-papirusz említi.

400 A számtalan külsőleg vagy belsőleg alkalmazott gyógyszer alapanyagául szolgáló bogarat valamennyi ókori szerző jól ismerte. Már a Lex Corneliaban olvasható, hogy a régi rómaik pénzbírsággal, sőt számkivetéssel és vagyon elkobzással büntették azokat a gyógyszerkereskedőket, akik salamandrát és kőrisbogarakat ICantharisokatl adtak el afrodiziákumnak.

401 390 VARJAS 1943,317. 391 VARJAS 1943,317. 392 VARJAS 1943,317. 393 Kemény János erdélyi fejedelem önéletírása. (KEMÉNY 1856, 67) 394 BERDE 1940, 220.; KARLOVSZKY 1887. 395 MAGYARY-KOSSA 1929, II. 273.; KARLOVSZKY 1887. 396 Begyer jelentése: 1. nemző-vessző, 2. arábiai, egyiptomi, lybiai gyíkfaj, melynek megszárított testéből készült por a vizelést előmozdítja s azt tartják róla, hogy a nemi ösztönt is fölingerii. /Stincus marinus/ (CZUCZOR-FOGARASI 1862.

1.); BERDE 1940, 261; Ballagi Mór szótárában a begyer jelentése: 1. férfi nemző-résznek merev állapota 2. forró égövi gyíkfaj, melynek teste porrá törve a vizelést elősegíti /Stincus marinus/. Begyeredik: merevvé lészen, feláll /a férfi nemző része/. Begyeredékeny: nemi ösztöntől gerjedve, hamar felálló, merevedő. Begyerő: férfi nemzőrész. (BALLAGI 1867,

1. 81) 397 ÚJ MAGYAR TÁJSZÓTÁR /Budapest, 1962/ III. 65. 398 i/o.; Balmazújvároson, a Sárközben kancamarina /saját gy./ 399 TÓTH 1989-1990, 114. GRÄTSCH 1994,16. 401 MAGYARY-KOSSA 1929,

1. 359. 406