A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

az impotenciát gyógyító szerek sorába is. Sümenko Sebestyén, a vőlegény egy hónapig elvett fér375 fiasságát nagy könyörgés után „egy darab frissen sült kenyérnek beadása által" térítette vissza. „Kenyérhaj alatt" készített orvossággal gyógyította impotens betegét egy másik boszorkány. GYÓGYÍTÁS ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOKKAL Számos állatnak tulajdonítottak az elmúlt századokban afrodiziákus képességet. Az állatok efféle varázsereje az általánostól eltérő testi és természeti tulajdonságaikkal, viselkedésükkel, külső alakjukkal, fürge mozgásukkal, szaporodási és párzási különlegességükkel függ össze, s nem utolsó sorban azzal a sok-sok mítosszal, hiedelemmel, legendával és mondával, amelyek mindezek alapján róluk idővel kifejlődtek, s szívósan rögzültek a hagyományban.

377 A parasztok környezetében élő állatokhoz fűződő hiedelmek részint az állatok megfigyelt valós természetén alapultak, részint némely állat felé irányuló tisztelő-félő magatartáson. Más esetekben a keresztény vallás hagyományaira, a klasszikus ókori és ókori keleti hiedelmekre vezetnek vissza adataink. Az állatokkal kapcsolatos hiedelmek elterjedésében nagy szerepe volt a különböző bestiariumoknak, melyek hatása a magyar költészetben, teológiai irodalomban, természetrajzi, történeti írásokban tettenérhető.

378 Bél Mátyás a XVIII. századi Magyarország legnagyobb tudósa, hazánk mezőgazdaságáról szóló írásában pl. a háziállatok természetrajzára, viselkedésére vonatkozó, ókori hagyományokat és korabeli vélekedéseket tükröző megállapításaiban többek között ilyeneket találunk: „Nincs tüzesebb természetű a magyar lónál. [...Ja leggöngédebb szeretettel vannak a maguk fajtája iránt. Legfőképp a kancákhoz: oly heveskedők hozzájuk való vonzódásukban, hogy a többi csődört elmarják. [...JA csődör harmincéves koráig nemzőképes."

79 A magyar sertés ,/nagát bujaságra adó állat, soha nem csillapodik gerjedelme. "

m) A buja, izmos, piros tarajú kakasról így vélekedik: „A régiek azt mondták: tíz tyúkra egy kakas elég, nála ugyanis semmi sem érzékibb. [...] nála a magömlés már a tyúk megpillantásakor bekövetkezik. Ezért ha több a kakas, szüntelen küzdenek egymással, [...] s szerfölött való párzással gyötrik a tyúkokat." ' A kecskéről is azt írja, hogy ,ßuja állat, szerfölött való gerjedelemtől hajtva párosodik, [...]" m KOMÁROMY 1910, 509. 37A KOMÁROMY 1910, 217. A kenyérrel gyógyításról már a korai időkből is vannak adataink. Szent István amint valakinek a betegségéről értesült, orvosságként egy darab kenyeret, almát vagy illatos füvet küldött neki. (BÉKEFI 1912, 12); Egy másik esetben a harmadnapos hidegleléses betegen segített a kenyér, amit ezen imádság közben adtak át: „Óh Szent Margit! ezt a kenyeret ott találtam, a hol egy valakivel irgalmasságot műveltél; tégy irgalmasságot ezzel a fiúval is. A fiú megízlelte a kenyeret, s a hideglelés nem tért vissza többé." (BÉKEFI 1912. 13) A boszorkányperekben is számos esetben találkozunk ilyen példákkal. Vö.: SCHRÄM, 1970,

1. 314.; II. 47, 403, 591, 595, 601, 662. 377 vö.: SZENDREY 1937, 159. 378 Vö.: PSYSIOLOGUS 1986, 93-108.; FÜGEDI M.: Állatábrázolások a magyar népművészetben. Miskolc, 1993. 379 BÉL 1984, 69-72. Azt is megjegyzi, „Ha a mén nem mutat kedvet a hágásra, nemző tagját bedörgölik gombával, s ezt a kanca orrához érintik; ilyen módon még a zsenge mének is, anyjukat is megkívánják." Uo. 91. 380 BÉL 1984, 83. 381 BÉL 1984, 190. 382 BÉL 1984, 81. Bél Mátyás hasonlóképpen kitér a többi háziállat nemi természetének sajátos jellemzőire is. 404