A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

A szerelmi varázslásokban általában a szerelmespárok szétválasztására, egymástól való elhidegítésére alkalmazták az undorkeltő anyagokat, így az emberi fekáliát is. De szerepet játszott a különböző gyógyító eljárásokban is. Az Ars Medica a megkötésből eredő impotencia orvoslására a következő eljárást ajánlja: „Ha valamely Asszony állatiul valaki megköttetik, és azt az asszonyállatot ösmeri, az mit reggel ganélik, ugyan úgy melegen tetesd az megköttetöttnek sarujában valami részét, mihelt annak az szagát megérzi az Embör, azonnal megoldatik. " A köröm fokozatos, állandó növekedésével sajátos afrodiziákumnak számított, ezért raktak pl. a hazai sváb asszonyok a férfi ágyába körömdarabkákat, hogy az erekciót okozzon. Egy XVII. század második feléből való, „Mindenféle orvosságoknak rend szedéssé" című kézirattöredék a következő gyógymódot ajánlja arra az esetre, „Ha az vőlegényt megkötik házasságában": „Vegyed az holt ember fogát és azzal a vőlegényt füstöld meg, azután Isten segétségébűl kedvét teheti az menyasszony." GYÓGYÍTÁS NÖVÉNYI EREDETŰ ANYAGOKKAL Számukat tekintve a leggyakoribbak a növényi eredetű afrodiziákumok. Az afrodiziákus hatásúnak tartott növényeket külsejük, tulajdonságaik, feltűnő biológiai sajátosságaik, a természet megújuló erejét mutató korai hajtásuk, életerős nedvdússáguk,

250 keménységük, sok és apró, olajtartalmú termésük, nem virágról, hanem gyökérről, ágról való szaporodásuk, stb. teszi alkalmassá a néphit szerint e célra.

251 Az ókori görögöknél és rómaiaknál is számos növényi eredetű anyagot használtak fel a különböző amatoriumok, philtrumok, vagyis szerelmi italok készítésénél. Ezek többnyire bódító, 246 PÓCS 1990, 681.; Az emésztés végtermékei gyógyszerként való használatának összefoglalását Dreckapothek címmel ki is adták a XVI. században. Népszerűségét bizonyítja, hogy utolsó kiadása 1845ben jelent meg Lipcsében. Vö.: VÁRKONYI 1990. 397. De ugyanakkor, mint emberi tartozék szerepet játszott az egymáshoz bűvölő varázslatokban is. Az egyik 1639-es marosvásárhelyi per anyaga szerint, Kállai Gyurkáné ellen azt vallja Csizmadia Nagy Lőrinc tanú, hogy „En egyéb bűjös-bájosságát nem tudom ennek a Kállai Gyurkánénak, hanem mikor az szegény apámat hozzá bűvölé [...] az ganéját aszalta meg, s ezt adta meginni az apámnak." (Asszonyok és férfiak tüköré. Tanúvallomások a XVII. századbeli Marosvásárhelyről. Az anyagot összeállította és gondozta, az előszót írta, a jegyzeteket és szójegyzéket készítette: VÍGH K. Budapest, 1980. 414.) A tanú a vallomása során elmondta azt is, hogy az asszony egy másik alkalommal „/.../ halba csinálta volt az ganéját s úgy etette meg az apámmal. (Uo. 415.) „Azután, hogy a szegény atyám meghala - ott az házban lakott hátul, az hol én most lakom - s az ludaskásában elnyírte volt az szarát s bevetette az étkemben, de nem ettem benne [...] Azután is az röstült étkemben az aszú szarát belevetette, levet töltött az étkemnek, s még ugyan az szőllőmagot is megtalálták benne, hogy azidőtt szőllőt ett volt - efféle undokságát tudom" - folytatódik Csizmadia Nagy Lőrinc tanúvallomása az asszony ellen. (Uo. 415.) 247 VARJAS 1943,317. 248 KLEIN J.: Adalékok a körömről való néphithez. Ethnographia V. 1894. 33.; Vö.: BERDE 1940, 30. 249 SZLATKY 1983, 297.; Ezt a hatásosnak mondott gyógymódot ajánlották már a XVI. utolsó harmadából származó Ars Medicában is. Vö.: VARJAS 1943, 317. 250 Nem véletlen, hogy növények természetét is közlik a régi Herbáriumok. Pl. Melius P. is munkájában a növények „természeti"-nek leírásakor - hidegítő, melegítő, nedvesítő, szárasztó elnevezéssel jelöli az idevonatkozó tulajdonságokat (MELIUS 1979) 251 Vö.: SZENDREY 1937, 154-155.; A különböző népek kultúrájában nagyon régen alkalmazzák a különböző növényeket ilyen célra. RATSCH 1994. munkája 113 világszerte ismert, -jó néhány ezek közül nálunk is használt, afrodiziákus hatásúnak tartott, a férfi nemi erejének növelésére alkalmasnak tartott - növénnyel kapcsolatos korszerű tudományos ismeretet közöl, elemezve hatóanyagukat. 393