A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Középső neolit idolok Hajdú-Bihar megyéből

Hajdúszoboszló-Téglagyár 1956 júniusában több bejelentés is érkezett a Déri Múzeumba, hogy a hajdúszoboszlói vasútállomástól DK-re fekvő téglagyár területéről „rézkori sírok" bukkantak elő. K. Éry Kinga, Kralovánszky Alán és Kalicz Nándor régészek a helyszínre érve megállapították, hogy az agyagbányában egy nagy zivatar alkalmával kb. 1,5 m hosszú partrész omlott le, melyből edénytöredékek, valamint állatcsontok kerültek napvilágra. Ezután a leomlott partrész mellett egy 1,5 x 3 nies szelvényt nyitottak. (4. rajz) A kutatás alapján kiderült, hogy egy AVK hulladékgödör volt azon a helyen. A gödörből a nagyszámú vonaldíszes kerámiatöredék mellett egy agyagidol fejrészét is beleltározták.

13 (Lásd még: ÉRY 1958, 11) A 3,2 x 2,7 cm méretű, szürkésbarna színű, durva kidolgozású idolfej háromszögletű, kissé ívelt, a nyaka felé vastagodik. Az orrát kis dudor, szemét két vízszintes bevágás jelzi. Az arc jobb felső sarka az átfúrásnál eltört. (3. tábla 2a-c) Hortobágy-Zám

u 1907-ben a „Hortobágyon, az Árkuspartján, a Faluvéghalmával általellenben bronzkori telepen lakóhelyek maradványai kerültek elő. Legbecsesebb leletünk [40 cm mélyről] egy idol. Az ásatás ideje május 6-8."

15 (ZOLTAI 1908, 27; lásd még: CSALOG 1955, 31; ZOLTAI 1938, 18, 19) A vörösesbarna színű, 8,2 cm hosszúságú idol majdnem ép, csak az alsó része hiányzik. A válla 4,3 cm, alul kiszélesedik. A háromszögletű arcon a szemeket két vízszintes bevágás, az orrot pedig egy plasztikus borda jelzi. A fej hátulján hajat(?) jelölő ferde bekarcolt vonalak figyelhetők meg; a jobb felső sarok kiegészített. A testet mezőkre tagolt geometrikus mintával díszítették: elöl a négy mező közül az alsó kettőben plasztikus dudorok jelzik a melleket, míg hátul csak két mezőre osztott dísz látható. (2. tábla 2a-c) Az idoltípus formai megfelelőit leginkább az AVK köréből ismerjük, pl. Balsa-Fecskepart (KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 84/5), Edelény-Borsod (CSALOG 1955, IV. t./2, 3; KALICZMAKKAY 1977, Taf. 107/1), Tiszabezdéd-Servápa (KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 84/2), Tiszalök-Hajnalos (KURUCZ 1989, LXXX t/l.), Tiszavasvári-Keresztfal (KALICZ-MAKKAY 1977, Taf. 85/1), ill. Endrőd-Öregszőlők XI. lelőhelyekről (MAKKAY 1992, Pl. 15/2). Ez utóbbi egy olyan maszkos idol fejtöredéke, melyen a szemek fölött bekarcolt sarló alakú motívum látható, amely az arcos edények jellegzetes díszítőeleme. A Szatmár csoportból hasonló háromszögletű arcú idol töredéke került elő Ti szavaik-Négyesről. A töredék csak a maszkos fejet ábrázolja a nyakkal, ahol is a szemeket egyenetlen bevágások, az orrot pedig egy kis plasztikus borda jelzi. Az arc jobb felső sarka itt is átfúrt (RACZKY 1988, 21. kép). Az ebesi agyagplasztika egyik legjobb párhuzama Füzesabony-Gubakútról került elő (DOMBORÓCZKI 1997, 2. kép [20. o.] bal felső darabja). Mindkét esetben a túlságosan hosszú nyak alapján nem is annyira idoltöredékekről, mint inkább valamilyen agyagtárgy applikációiról beszélhetünk. Szintén az AVK legkorábbi szakaszából Mezőkövesd-Mocsolyásról is ismerünk háromszögletű arcábrázolásokat, melyek közül az egyik egy négylábú állattesthez kapcsolódik. A publikálók szerint ezek a darabok a későbbi kentaur ábrázolások előfutárai lehettek. (KALICZKOÓS 1997a 31, 17. kép; KALICZ-KOÓS 1997b 128, 134/Abb. 5.) 13 Déri Múzeum Régészeti Adattára: 1956.14; DM ltsz.: IV.65.4.1. (idol), IV.65.4.2-4. 14 A Hortobágy-Faluvéghalom névhasználat - az idol esetében Makkay János szerint - pontosabb lenne, jóllehet a fent említett néven terjedt el a szakirodalomban. 15 DM ltsz.: IV. 1907.860-910. 35