A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)
Történelem - Pozsonyi József: Adalékok a semsei Semsey család történetéhez
Pozsonyi József ADALÉKOK A SEMSEI SEMSEY NEMZETSÉG TÖRTÉNETÉHEZ Kétszáz évvel ezelőtt - 1798. június 30-án kelt adománylevéllel 1 , a siklói Andrássy család fiági kihalása után - a balmazújvárosi határ csaknem 40 000 kataszteri holdas nemesi birtoka a semsei Semsey család tulajdonába került. Valójában nem teljesen idegen földesurat ültetett I. Ferenc király birtokba, hiszen az újonnan megadományozott Semsey András - ebben az időben Ugocsa vármegye főispán-helyettese - anyja siklói Andrássy Klára volt, akinek apja, és apjának egyik fiútestvére - István 2 voltak a település korábbi földesurai 3 . Két évszázaddal később - 1998. május 18-án -, a balmazújvárosi Helytörténeti Múzeum a Semsey család egyik tagja - a mineralógus és mecénás Semsey Andor - nevét vette fel. Annak ellenére, hogy a Semsey család egyike a legrégebbi eredetű nemes családoknak, s számtalan kiemelkedő személyiséget adott a hazának, - Semsey Andor kivételével - a történelmi irodalom csak rövid utalásokkal, egy-két mondattal emlékezik meg néhány családtagról vagy részvételükről fontos történelmi eseményekben. A magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb mecénását Semsey Andort is többnyire nekrológokból (ILOSVAY, 1925), rövid újságcikkekből 4 és lexikonokból lehet megismerni, pedig életének és tevékenységének méltatására önálló kötet kívánkozik. Ez a tanulmány, terjedelménél fogva csak a fenti kijelentés megalapozottságának igazolására tehet és tesz kísérletet. A ma is négy földrészen, az eddigi információk szerint hét országban, több ágon virágzó Semsey nemzetség első ismert őse Richter Frank von Meißen 5 , aki a 13. század második felében, egyes források szerint 6 (FEJÉR, 1835) IV. Béla uralkodása idején, a szepesi szász telepítések során költözött Szászországból hazánkba. Az ő fia - Frankfia Tamás a 14. század tízes éveiben alapozta meg a család jövőjét, szerezte meg az első birtoktesteket, köztük a családnak nevet adó Semse 7 falut is. Más adat alapján "Frank szepesi várnagy már 1285-ben Kun Lászlótól kapta adományképpen Semsét" (BOROVSZKY, 1896. 483), ezt az állítást azonban igazolni nem tudjuk. Mint a szepesi szászok többsége, Frank fia Tamás is, a hatalmát nehezen megszilárdító és az oligarchák ellen évtizedeken át küzdő Károly Róbert híve volt. Nem tudni, hogy részt vett-e a rozgonyi csatában, de az bizonyos, hogy öt évvel később, amikor az uralkodó Szepes vármegyébe látogatott, s ebből az alkalomból Henrik prépost megfesttette a Spisská Kapitula-i (Szepeskáptalan) székesegyházban napjainkig látható falfestményt (IPOLYI, 1864., DVORÁKOVÁ, 1978., CHALUPECKY, 1994), már jelentős személyiség volt. A festmény témája Károly Róbert harmadik - 1310. évi koronázását ábrázolja. A képen középen Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. Magyarország védőszentjétől jobbra Tamás esztergomi érsek (ő koronázta ez alkalommal Károly Róbertet), mögötte a képet megrendelő Henrik szepesi prépost 8 térdepel. Máriától balra a király, akinek koronáját éppen megáldja kezével a szűz és a király mögött az uralkodó kardját tartva Frankfia Tamás szepesi alvárnagy és szepes vármegye alispánja látható (WAGNER, 1778). Ipolyi Arnold gondolatát idézve a festményről: a rozgonyi csata "emlékét képviselheti rajta Frank szepesi várnagy s alispány képe, ki talán úgy is, mint a királynak a felirat és kép szerint kamarása és 283
